A gyermekkor romantikája

A berlini fal már leomlott, nálunk pedig a harmadik köztársaság kezdte meg működését, így az új rendszerben láttam meg a napvilágot, s ezért nagyon hálás vagyok. Szerettem, hogy bandába verődve játszottunk kint napestig, nem volt minden háztartásban számítógép, internet meg főleg. Végeláthatatlan homokvárépítés vette kezdetét a hétvégéken és persze a nyári szünetekben a nagyszülőknél. Náluk valahogy mindig akadt felfedeznivaló. És ott voltak a világraszóló barátságok, melyeket kerítéseken át kötöttünk a szomszéd lurkókkal!

Voltak persze rossz dolgok is, amik gyerekként fájdalmasabb sebeket ejtettek, semmint felnőtt fejjel gondolnánk és a „Magyarország másik felén” ragadt nagymamát is – aki közel lakott –, órákig tartott meglátogatni: a vonat rengeteget vesztegelt a senki földjén, két határ között. Mégis, azok az évek adtak egy védőburkot, ami ma már talán nincs. Igazi gyerekek lehettünk egy olyan világban, ahol nem a televízió vagy az internet uralta a mindennapokat.

Kapcsolódó cikk:

A gyerekszoba kedves kis kincsei