2024.05.15. 07:00
Piacon még ne keressék, de már terem debreceni űrpaprika – fotókkal, videóval
Ön gondolta volna, hogy létezik olyan növény, melynek neveléséhez nem szükséges táptalaj és víz, mégis megterem akár az űrben is, ráadásul még ehető is minden része? A Debreceni Egyetem biodrome-jaiban termesztett űrpaprika nemcsak a kozmoszban, hanem akár földi körülmények között is fogyasztható.
Fári Miklós, a Debreceni Egyetem professor emeritusa az űrpaprikával
Forrás: Czinege Melinda
Fári Miklós, a Debreceni Egyetem professor emeritusa és a kutatás koordinátora részletesen mesélt többek között arról is, hogy az űrnövények, – így például az űrpaprika is – forradalmi változást okozhatnak az élelmiszer- és a gyógyszeriparban egyaránt. A tavasz a természet kivirágzása mellett a kertet művelők veteményes időszakát is jelenti. No persze a magok elültetését követően is rengeteg teendő akad: öntözni, gondozni kell a földet, és még az időjárásnak is kedvezőnek kell lennie ahhoz, hogy szép és bőséges legyen a termés.
Forrás: Czinege Melinda
A NASA és a Debreceni Egyetem közösen kísérletezik az űrpaprika projekten
Jóllehet, megdörzsöli az ember a szemeit a fogalom láttán, viszont Fári Miklós, a Debreceni Egyetem professor emeritusa és a kutatás koordinátora a Haon megkeresésére elmondta, milyen innovációt rejt magában az említett növénnyel való különös kísérlet.
Fári Miklós úgy véli, hogy Farkas Bertalan űrutazásával kezdődött az álmodozás arról, hogy további kísérleteket végezzenek a kozmosszal kapcsolatosan Magyarországon. Az 1980-as években termesztettek először paprikákat portok (a virágos növény porzójának az a része, ami a virágport tartja) segítségével hazánkban, ami világviszonylatban is egyedülálló biotechnológiai módszer volt – innentől kezdve mindig szerepelt magyar vonatkozás a paprikával kapcsolatos kutatásokban.
És ha már felkerült hazánk az „űrtérképre”, akkor meg kell említeni Rédei György Pál biológus nevét is (1921-2008). Hozzá köthetőek ugyanis a Rédei-féle lúdfűmagok, amelyeknek a NASA 2025-re tervezett újbóli Holdra szállása során lehet majd jelentőségük: három kísérleti eszközt készítenek a tudósok, közülük az egyik növényeket fog nevelni. Arra, hogy miért a Rédei-féle lúdfűmagok kiválasztására az a magyarázat Fári Miklós szerint, hogy minden extrém körülmények között bekövetkező hatásra reagálnak a lúdfű mutánsai, a változásokat pedig molekuláris biológiai úton lehet tesztelni. Egyébként további növényeket is terveznek űrkörülmények között tesztelni, mint például békalencsét, káposztaféléket és a tritikálét is (ami a búza és a rozs keresztezésével létrejött szemes gabonaféle).
Visszatérve az eredeti témához: mindaddig nem létezett hivatalosan a magyar űrpaprika fogalma, míg néhány évvel ezelőtt orosz kutatók a Debreceni Egyetem vezetősége által készített javaslatok közül ki nem választották. A professzor elmondta, hogy a NASA titokban már dolgozott ugyanezen a projekten a hazai kezdeményezéstől függetlenül, végül 2021 áprilisában összeértek a szálak: keresztezési program indult, és hibrid növények születtek.
Nemcsak az űrpaprika, hanem annak zöld hajtásai is ehetőek
– Nem tudtuk, hogy a termésen kívül más érték is van a paprikában: ez pedig a növény levele. Soha senki nem nemesítette még salátalevélként. A magyar űrpaprikában az az érték, hogy nincs benne antinutritív, azaz mérgező anyag, nem úgy, mint például a burgonyában – mutatott rá Fári Miklós. Hozzátette: olyan összetevőket is felfedeztek a zöldségben, amelyek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az űrtáplálkozásban. Sőt, kiderült, hogy C-n kívül B- és K-vitamint, valamint luteint is tartalmaz, ami védelmet nyújt a sugárzás ellen.
Már terem debreceni űrpaprika
Fotók: Czinege MelindaA ’30-as években Vitaprik névre keresztelt termék magas C-vitamin tartalma miatt a világ legértékesebb táplálékkiegészítőjének számított akkoriban. A professzor rávilágított, hogy ezt most újragondolják (Vitaprik Plusz): a cél olyan élelmiszert alkotni, amelynek a levele is ehető – ezért is nemesítik az űrpaprikát.
A Nemzetközi Űrállomás protokollja írja elő az űrhajósok étkezését, a NASA konyharendszere mintegy kétszázféle ételt készít, ezek jelentik az asztronauták táplálékát küldetésük során. Bár az Egyesült Államok által használt pick-and-eat módszer (szüretelés után már ehető is a zöldség) elterjedt, mégis nagyon szigorú ellenőrzés előzi meg a folyamatot. Ennek két oka van: egyrészt a mikroorganizmusok kiszűrése (így az űrhajósok el tudnak kerülni egy esetleges hasmenést), másrészt pedig a növény csíraszám-protokollnak való megfelelése.
– fejtette ki Fári Miklós.
Mi a különbség a hagyományos és az űrpaprika között?
A professzor rámutatott: űrnövények esetén lényeges kérdés, hogy egy légköbméterben mennyi viráguk van, azok hányadrésze köt és ez mennyi időt vesz igénybe. A kötés lényege, hogy minél rövidebb legyen, általában a legjobb körülmények között ez egy centiméter, ami nemcsak a térbeli mértékegységet, hanem az időintervallumot is jelenti. Ezt a folyamatot magkezeléssel lehet gyorsítani, így akár 40 helyett 30 nap alatt is megjelenhet a növény első virága.
Ami talán a legnagyobb eltérés a hagyományos és az űrpaprika között az az, hogy utóbbit LED-fénnyel világítják meg biodrome nevezetű berendezésekben, így különböző spektrumok változtatására lehet irányítani a fitokémiai összetételt. Tehát, bizonyos anyagokból kevesebbet és többet is termelhet a növény, ezt pedig kémiai analízissel lehet mérni.
– Célunk, hogy gazdaságosabban és jobb minőségű paprikát tudjunk előállítani. Ezek a különleges növények nagyon jó kiindulóanyagok ehhez – hangsúlyozta Fári Miklós, utalva arra, hogy az élelmiszeriparra is hatást gyakorolhat majd az űrpaprika nemesítése.
Emellett a gyógyszer- vagy gyógynövényipar számára is innovációt jelenthet, már csak abból kiindulva is, hogy a professzor szerint sokáig nem törődött a tudomány a paprika és más növények levelével. Pedig igen hasznos bioaktív anyagok találhatók bennük: többek között a 2-es típusú diabétesz cukorbontásában is közreműködhet.
A Debreceni Egyetem az űrtechnológia élvonalában
A professzor hangsúlyozta: a sejtekből embriókat tudnak létrehozni, így mesterséges körülmények között, mag nélkül is lehet szaporítani a növényeket – Debrecenben már 20 éve(!) létezik erre a célra laboratórium.
– 2009-ben felavattunk a tiszántúli terület első GMO-laboratóriumát (genetikailag módosított élőlények), ahol gyógynövények levelében átalakítottuk az örökletes anyagot, és gyógyszert készítettünk belőle. Az űrbe nem lehet gyógyszereket vinni, viszont növényekben elő lehet állítani – mondta.
Forrás: Czinege Melinda
A nyersanyaghiányra is megoldást jelenthetnek az űrnövények Fári Miklós szerint. A Debreceni Egyetem Növénytudományi Tanszékén növények leveléből történő fehérje koncentrátum előállítását vizsgálják.
Nemcsak űrnövényekkel kísérleteznek a kutatók, hanem űrrovarokkal is, melyek megoldást jelenthetnek a fehérjehiányra – ezeket leginkább bioreaktorba zárt baktériumok termesztik. Emellett az algák és a rovarlárvák felhasználhatóságát is vizsgálják: a katonalégy lárvából például nagy adag olajat és fehérjét lehet készíteni, a rovarlárva vázát pedig a nanotechnológiában lehet hasznosítani. Mindezek bizonyítékul szolgálnak arra nézve, hogy újra fel lehet használni a biohulladékot.
Fári Miklós beszámolt arról is, hogy a Debreceni Egyetemen kurzus folyik az űrtáplálkozásról az UniSpace programon belül. A téma széles körű az érdeklődésnek örvend, mivel tavaly ősszel indult először magyar nyelven, a következőt már angolul fogják tartani a külföldi hallgatók érdeklődése miatt.
