2021.06.08. 20:11
A Libakert múltjáról nyílt helytörténeti tárlat Debrecenben
Régen nem lehetett csak úgy akárki polgár a városban!
Fotó: Molnár Péter
- Miként lehetséges az, hogy Debrecen úgy maradhatott fenn, nagyobb vizek nélkül is, hogy soha nem épített falakat? A tudás védett meg minket, és a tudás építette fel ezt a várost – hangsúlyozta dr. Papp Csaba önkormányzati képviselő a ,,Libaúsztató helyén Debrecen első lakótelepe – Libakert„ című helytörténeti kiállítás kedd délutáni megnyitóján az Újkerti Könyvtárban.
Az ország legjobb iskolája
Előadásában a politikus arra is rámutatott, hogy a régmúlt Debrecenében nem lehetett akárki polgár, és nem juthatott akárki földhöz. Így volt ez a Libakertben is. A letelepedni akarók teljesítménye kellett ahhoz, hogy befogadják. Debrecen ma is arra törekszik, hogy itt tartsa a debrecenieket, a vállalkozókat, és összefogjon velük, a polgárokkal és az egyetemmel is. A mostani kiállítás arra is alkalmas, hogy bemutassa, miként lett Debrecen ilyen nagy – húzta alá az önkormányzati képviselő.
Felelevenítette azt is, hogy a képviselősége eredményeként többek között rendbe tették a közvilágítást, felújították a tereket, parkokat. A város megvásárolta a háziipari szövetkezet romos épületét, lebontatta azt, és ott alakították ki az új Arany János teret. A városrészben működik az ország legjobb iskolája, az ,,Ibolya”, és új szobrot is elhelyeztek Arany János tiszteletére.
Gémeskutak sokasága
Az ünnepségen előadást tartott Nyul Imre helytörténeti kutató is, aki egyebek mellett felelevenítette, hogy Debrecenben a régi Libakert tűnt el leghamarabb, emiatt kevés dokumentum marad fent róla. Ő gyermekkorában még járt a régi Libakertben, és nagyon nagy hatást tett rá a sok gémeskút.
Itt egyébként 400-500 évvel ezelőtt még legelő volt, és oda hajtották ki a libákat a Mester és a Péterfia utcáról. A terület alacsonyabban terült el, mint a környezete, így itt mindig friss fű volt, és kialakulhatott a libató is. Maga a Libakert elnevezés 1743-ban született meg, és megtudhatták a rendezvény résztvevői azt is, hogy 1897-ig tilos volt kint lakni, csak pajtát lehetett építeni, és addig csak a csősz lakhat ott kint a családjával.
Az itt gazdálkodó és később itt lakó kertészek zöldségeket termesztettek, melyeket a városháza mellett külön területen árusíthattak. Ültetvényeiket rőzsével és árkokkal vették körül, de az öntözéshez is árkokat használtak az úgynevezett árasztásos módszer érdekében.
Pöttyös ház és bábaképezde
Amikor megjelentek itt a bolgárkertészek, magukkal hozták a tudásukat és a különleges magvaikat, s ezeket szívesen adták át a helyieknek is. Megtudhatták ugyanakkor az érdeklődők azt is, hogy milyen híres épületek találhatók a libakerti városrészben. Nyul Imre elmondta: ilyen az egykori pöttyös ház, a Serház, valamint a bábaképezde, illetve a tornaegylet épülete is.
A különleges helytörténeti kiállítás június 29-ig tekinthető meg a Jerikó utcai Újkerti Könyvtárban.
Vass Attila