"Füstbe ment" a sajóládi erdő

Természetkárosítás

...miatt rendelt el nyomozást az ügyészség a Sajóládon "széthordott" erdő ügyében. A 90-es évek közepétől tömegesen tettek feljelentést az erdőgazdaság és a rendőrség emberei is a Sajólád külterületén található ligeterdőben tapasztalt alkalmi falopások miatt.

Csaknem teljesen eltűnt

Az elmúlt egy évtized alatt szó szerint széthordták a mintegy száznyolcvan hektárnyi területen fekvő tölgy és kőrisfák alkotta százéves természetalkotta képződményt.

Erről lapunk olvasói is értesülhettek az Észak-Magyarországból. Most csupán az eredeti terület egy százalékán maradt még élőhely. A Tiszántúli Természetvédők Társulat feljelentése alapján indított nyomozást természetkárosítás gyanúja miatt ismeretlen elkövetővel szemben az ügyészség.

Szakértőt vontak be

Dr. Martossy György a B.-A.-Z. Megyei Főügyészség szóvivője érdeklődésünkre elmondta, hogy november közepén indított nyomozást a miskolci ügyészség. Nyomozóhatóságként pedig a Megyei Rendőr-főkapitányságot jelölték ki. Szakértőt vontak be az ügy vizsgálatába. Az bizonyos, hogy több száz feljelentést tett az erdőgazdaság és a rendőrség is fatolvajokkal szemben az elmúlt évek során. Tömegével értek tetten helyieket és környékbelieket, akik kerékpáron tolták hazafelé a kivágott fát. A lefoglalt "tűzifa" értéke a szabálysértési határt döntő többségében nem haladta meg. Ezért a szabálysértési eljárás az elkövetők lakóhelye szerinti önkormányzathoz került át.

Arról az ügyészségnek nincs tudomása, hogy milyen szankciót kaptak azok, akiknek ügyében az önkormányzat szabálysértési hatósága hozott határozatot.

Arra a kérdésre, hogy az ügyészség miért csak most indított nyomozást, azt a választ kaptuk, hogy az eseti falopások egyike alapján sem indulhatott "természetkárosítás" címén eljárás.

Nem egyedülálló

A mára lekopaszított erdőterület művelője az Északerdő Zrt. A cég délbükki igazgatóságnak erdészeti vezérigazgató-helyettese, Papp Gyula arról beszélt, hogy a 80-as években a talajvíz szintjének csökkenése miatt kiszáradás indult meg a területen. A védett kőris hetven százaléka pusztult el ily módon. A 90-es évek közepén pedig beindult  a falopási dömping. Nem múlt el szinte úgy nap, hogy tetten ne értek volna egy-egy fatolvajt. Most visszatekintve az elmúlt évekre, szezononként mintegy ezer köbméter fát lophattak el biciklis tüzifa tolvajok. A lopások során egyébként a nagyobb, harminc-száz esztendős törzseket vágták ki illetéktelenek.

A vezérigazgató elmondása alapján a sajóládi példa nem egyedülálló, mert a környékbeki falvak (például Sajóhídvég, Ónod, Köröm, Girincs) külterületén is hasonló pusztítást vittek véghez a biciklis fatolvajok az elmúlt években.

Tarvágás és újratelepítés

Az erdészet a fatolvajok teremtette szükséghelyzetben belesodródott abba az automatizmusba, hogy ha egy erdőterület negyven százaléka így vagy úgy eltűnik, az erdészeti törvényalapján meg kell tenni a kötelező felújítást. A "kiritkított" területen pedig ez nem megy másképp, mint tarvágással. A cég kénytelen volt ezt megtenni a sajóládi maradvány ligeterdő esetében is.

Az újratelepítést őshonos, kemény, lombos fafajokkal végezték és végzik el. Papp Gyula kissé elkeseredetten azt mondta: arra várnak, valaki mondja meg, mi tévők legyenek. A cég képtelen megvédeni a kezelésében lévő több mint százezer hektárnyi erdőt. Érzékeltetve a problémát rámutatott, hogy a sajóládi terület folyamatos őrzése havonta ötmillió forintba kerülne. Egy hektár újra telepítése pedig megközelíti az egymillió forintot.

Kapcsolódók:

• Százezres nagyságrendű falopás tetteseit keresik
• Hova lett a sajóládi erdő?
• Lelőtték a fatolvajt