Eladandó népkerti zöld és nem zöld

Az Északban és a BOON-on megszólaltak – mármint nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem civilek – szinte kivétel nélkül azt mondják: hiba, sőt, bűn eladni a Népkert jégcsarnok mögötti részét, azt a területet, ami a Király utcáig tart.
Több írásban foglalkoztunk az üggyel, amely attól lett téma, hogy a csütörtöki, miskolci közgyűlési ülés napirendi pontjai között szerepelt a szóban forgó ingatlan értékesítére tett javaslat. Amit azután elfogadtak, a benyújtott módosítások egyikének (a jogi bizottságénak) a beemelésével.

Semmi se épüljön

Az Észak-Agora Miskolcon, a lap e-mailes várospolitikai fórumainak egyikén jelent meg az első felhorkanás az ügyben, több nappal ezelőtt. Azóta volt sajtótájékoztató, voltak olvasói levelek, voltak BOON-os beírások, volt telefonok áradata, és – volt az említett módosítás. Ez annyit szelídít, hogy kimondja: a pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó fejlesztési elképzeléseit. Továbbá: a fejlesztési elképzeléseket a városfejlesztési, -üzemeltetési és turisztikai bizottság véleményezi a versenytárgyalás előtt, és a véleményezés során állást foglal a városrendezési szempontokról.

Kezdetben, sőt, egészen a közgyűlési ülésig szinte csak azt lehetett hallani: szálloda épül(ne) oda, a temető mellé, elvéve a népkerti zöldet. Ez a „zöld” kapaszkodót kínál azoknak, akik szerint csupán némi aszfaltozott sportpályáról és rendetlen-rendezetlen, semmire nem használt területről van szó. Ellenérv: de lehetne, kellene ott „zöldíteni”, parkosítani, pályát rendbetenni, kialakítani.

A közgyűlési vitában – és a vita utáni folyosói beszélgetésben álláspontját kifejtve – Orosz Lajos alpolgármester egy olyan wellnesskomplexum képét rajzolta fel, amelyben sokféle sportos-fittnesses tevékenységre lenne lehetőség, sőt, akár még természetgyógyászat is otthonra lelne benne.

Az ellenzők szerint ez akkor is szálloda akar lenni. Márpedig – mondják – ne épüljön ott se szálló, se semmi. Hanem legyen zöld, legyen sportpálya. Legyen a nép kertje.

SZG