Nyílt levél Gyárfás Ildikó képviselőhöz

Nyílt levél Gyárfás Ildikó Országgyűlési Képviselő Asszony részére!
"Tisztelt Asszonyom!

Tudomásom szerint az ön lakókörnyezetében is sorozatban történtek garázda események / az ott élők nagyon sok esetet meséltek el nekem/ a garázda események után az borzolja az idegeket, hogy sok esetben ítéletek nélkül vagy erélytelen ítéletekkel zárulnak az esetek, ami sajnos nem hogy visszatartanák a garázda elemeket, hanem majdnem, hogy kinevetik a törvényeket. Úgy gondolom, hogy Ön mint a parlament egyik legrégebbi képviselőjének van olyan tekintélye és szakmai háttere, hogy ebben a témában hozzászólásával elindítson egy folyamatot, ami a törvények szigorításához vezethet. Hová vezet az, amikor az állam hatóságai révén nem biztosítja állampolgárai vagyonának védelmét, és ennek következtében az elkeseredett emberek - jobb-rosszabb módot választva - saját kezükbe igyekeznek venni önvédelmüket. Sokan úgy gondolják ebben az országban, hogy egy kilogramm zöldség vagy bármi más ellopása alanyi jogon jár nekik. Ezt az általuk vindikált jogot, a "megélhetési bűnözési" Kánaánt veszítheti el a társadalom margóján élő réteg, amennyiben széles társadalmi összefogás alakul ki velük szemben. Látni kell ugyanis: az állam mára teljesen kivonult a magántulajdon védelméből. A rendőröknek nincs eszköz a kezükben, például fegyverhasználat esetén a legkisebb hiba miatt is szigorú büntetésre számíthatnak. Ezért inkább hozzá sem nyúlnak. A tulajdon védelme azonban mintha nem is lenne feladat. Sietek azonban leszögezni: ebben nem a rendőrök a hibásak.

A jogszabályok jelenleg azt védik, aki a bűntény során a kezdő okot szolgáltatta. Ha nem változnak a jogszabályok, ha a jogalkotók tehetetlenül szemlélik a vidék szétverését, elszabadulhat a pokol. Főleg annak tudatában, hogy a börtönviseltség egy bizonyos társadalmi rétegben dicsőség, rang, különösen, ha élet elleni vétség miatt töltötték le a szabadságvesztést. Aki ült, attól kezdve vezér, hogy kiszabadult. Sokan viszont ki sem akarnak jönni a börtönből, mert bent jobban élnek, mint kint. Pedig egy börtönhely nyolcszor annyiba kerül a társadalomnak, mint egy kórházi ágy, pedig az sem olcsó.

Az Ön felszólalásával és javaslatával elindíthatná azt a folyamatot, hogy alakítsunk ki a magyar jogban hasonló helyzetet, mint az Egyesült Államokban, ahol nagyon védi a törvény a magántulajdon szentségét?

Nem a magyar rendőrrel van a gond, még egyszer hangsúlyozom: a jogszabályi környezetet kell sürgősen megváltoztatni, amihez Ön, mint képviselő hozzászólhat a parlamentben és kérheti a törvények módosítását! El kell érni, hogy az emberek megvédhessék a tulajdonukat /természetesen a törvényekkel is/. Nincs más útja a magyar társadalomnak, egyébként pedig már régen meg kellett volna változtatni a jogszabályokat, mert azok ugyanolyan elhanyagolt állapotban vannak, mint maga a magyar vidék. Meggyőződésem, változtatni kell, ha azt akarjuk, hogy a társadalom margójára szorult réteg ne bűnözésből éljen tovább. Ma azonban azt látom, hogy senki nem foglalkozik ezzel az országban, és a legutolsó a kisember tulajdonának védelme.

Várjuk felszólalását a témában, hiszen merjünk nagyokat álmodni, és ez az Ön parlamenti múltjával nem csak álom!

Tisztelettel: Hasulyó János kazincbarcikai önkormányzati képviselő"