Keserédes anyanyelvünk: mi a „dolog” lényege?

Debrecen - Ködszürke és általános jelentésű főnév, egyszersmind elcsépelt divatszó a dolog.

Mégis ontja magából a média az említett kifejezést, s ennek hatására, illetve ettől függetlenül a közbeszéd is. A mai nyelvhasználatra jellemző az efféle pongyola stílusú közlés: „Hasznos dolog a társasjáték.” Szabatosan: hasznos időtöltés, tevékenység. „Bizonyára rengeteg dolga van, és nyomban szeretné elkezdeni a megbeszélést”; „a szemeszter kezdete előtt a gólyáknak sok dolguk akad”. Pontosabban: rengeteg elfoglaltsága, foglalatossága, elintéznivalója van, illetve: a gólyáknak (értsd: az elsőéves főiskolai, egyetemi hallgatóknak) sok kötelezettséget kell teljesíteniük, számos feladatuk, tennivalójuk, teendőjük van.

Eset, esemény, feladvány

„Meglehetősen furcsa dolog történt ma” az egyik műsorban; „nehéz dolog lehet színésznek lenni”; „veszélyes és komplikált dolog egy szakszerű fakivágás”; „az utcai faültetés teljesen természetes dolog”; „a kézzel készített ajándék igazán jó dolog”; „a harmadfokú egyenlet megoldása elég nehéz dolog”; „igazán nehéz dolog a helyesírás” – olvasom az interneten. Jobbak e közlésekben ezek: furcsa eset, esemény történt a műsorvezetővel; nehéz szolgálat, küldetés a színészet, nehéz lehet színésznek lenni; komplikált erőkifejtés, fáradságos (munkavégzés) a favágás, a faültetés természetes kezdeményezés, a kézzel készített ajándék jó ötlet, a harmadfokú egyenlet vagy a helyesírásunk pedig igazán nehéz (lecke), összetett feladvány.

Tartalmasabban

A tévés, rádiós vagy más médiabeli nyilatkozatokban egy-egy gondolatmenetet gyakran zárnak ekképp: „Ez a dolog lényege.” Vajon mi célból biggyesztik ezt a kongóan üres mondatot olykor még tartalmas nyilatkozatoknak is a végére? Magyarul: ez a jelenség, a probléma, a kezdeményezés stb. lényege.

Nem mindig figyel a közbeszéd és a sajtó arra, hogy a sablonos dolog szót tartalmas szinonimára cserélje (vagy ha puszta töltelékszó, elhagyja), pedig ez – a színes és szabatos nyelvhasználat érdekében – mindnyájunk elemi „dolga”. Pontosabban: feladata és elkerülhetetlen kötelessége.

- Arany Lajos -