Száz százalék érv, nulla százalék indulat, és nincs személyeskedés

Debrecen - „El kell ismernünk, a gyereknek egyre többször van igaza.” Aki nem kíván efféle megvilágosodásra jutni, óva intse utódját a vita­szakkörtől. Vagy, ami építőbb: iratkozzék be maga is.

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium 11. évfolyamos disputázó csapata utóbbira szavaz. Érvekkel persze felszerelkeztek, s szívesen sorolták vasárnap a Debreceni Szakképzési Centrum Vegyipari Szakgimnáziumának folyosóján a Kárpát-medencei vitaverseny döntője után, hogy miért érdemes ily módon fejleszteni a tárgyalástechnikánkat.

A vita legfontosabb része a velünk szemben álló tisztelete, és ezt az életbe átvinni nagyon hasznos"

– hangoztatta Sajósi Márton. – Versenyben a szabályok szerint és a feszes időkorlát miatt nincs lehetőségünk félbeszakítani a másikat, végig kell hallgatni, figyelni. A való életben nehéz megállni, de sokkal könnyebb ezáltal kommunikálni – folytatta Grandpierre Méda, aki a szüleitől hallotta ezen írás kezdőmondatát. Akkor érezte meg, hogy a hetedikes korában kezdett elmehobbija mennyire hasznos, és micsoda változást eredményezett.

– Több szülő kérte már, hogy tartsunk felnőtteknek is foglalkozásokat – fűzte hozzá nevetve Tóth László, a háromfős csapat felkészítője, aki heti rendszerességgel tart szakkört. Mint mondta, két típusú gyerekkel találkozik: olyannal, aki nem tudja befogni a száját, illetve, aki nagyon csendes. A gyakorlással az utóbbiak szépen kinyílnak, az előbbieket sikerül lenyugtatni, átgondolt érvelésre szoktatni. – Most nagyon idilli állapotot láthattál – mondta –, de a hetedik-nyolcadikosoknál szakkörön is tapasztaltam egymásnak feszülést, akár kiabálást.

Kompromisszumkészen

A debreceni döntőn ilyesmiről szó sem volt. Időnként csak a tábla, illetve a terem végi fogasokra aggatott tornazsákok figyelmeztettek: nem egy tudományos konferencián, netán parlamenti ülésen vagyok. Történelmi, politikai, tudományos tényekre, idézetekre alapozott, több perces beszédeiket intelligensen, fülölelően fogalmazva adták elő az ifjak, és izgalmas kérdéseket tettek fel egymásnak.

Fotó: Derencsényi István

– Évente 4-5 vitaversenyünk van, és mindig érdekes a téma. Olyasmi, amivel kapcsolatban rengeteg érvet lehet felsorolni. Így bővül az ismeretünk, véleményünk alakul ki arról is, amihez addig kevés közünk volt – emelte ki Ozoróczy Ákos. Így folytatta: – Ez a verseny meglepetés abból a szempontból, hogy bár megméretés lévén mindenki dominálni akar, rengeteg kompromisszumos helyzetet vettünk észre. A téma – a magyarok inkább keletiek vagy nyugatiak – sokaknak nem tetszett kezdetben, mert a kelet és a nyugat nehezen definiálható. Többször előfordult, hogy egy csapat másfajta meghatározást hozott, és az ellenfél nem csapott le rá, hanem átgondolta, és akár egyetértett. Ezen a versenyen vettem észre, hogy több csoport inkább egy jót vitázik, mint a szőrszálhasogatással foglalkozik.

Méda megerősítette: – Három évvel ezelőtt simán belementünk volna a definíció szétszálazásába, de eljön az az idő, amikor nem mindenképp nyerni akarunk, hanem egy tartalmasat vitázni. Most is úgy éreztük: elfogadható, hogy a másik csapat szerint egy ország egyszerre keleti és nyugati vonásokat is magán visel. Miért erről beszéljünk, amikor sokkal izgalmasabb kérdések is vannak ebben a vitában?

A fiatalok nem okoztak nagy meglepetést a pályaterveikkel: Ákos közgazdasági és politológiai pályában gondolkodik, Méda társadalomtudományi szakokat fog majd megjelölni, a nemzetközi tanulmányok áll most legközelebb hozzá, Márton pedig a jogi hivatás felé tart.

Hajdú-bihari sikerek

A témákat a vitaversenyek gyakori résztvevőinek felkészítői közösen ötlik ki. Idén az első korcsoport (10–12 évesek) arról vitáztak, hogy érdemes-e beleavatkozni a természetbe, míg a 13–15 és a 16–19 évesek arról: hazánk keleti vagy nyugati inkább. Hajas Zsuzsa magyar–történelem szakos középiskolai tanár, szervező beszámolt róla, hogy az előbbi témát kedvelték a diákok, alaposan felkészültek, az utóbbi megosztóbb volt. Az első korcsoportban a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium tanulója nyert egyéniben és csapatban is. A második helyezést egyéniben a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban tanuló Ősz-Varga Bence szerezte meg. A következő kategóriában apáczaisok vitték a prímet. Míg a harmadik korosztályban csapatban a bányaisok, egyéniben pedig a debreceni Ady-gimnáziumban okuló Csáki Lilla lett az első.

- Megyesi-Horváth Borbála -