Olvasói levél: Pista bácsi

Debrecen - A debreceni agrár-felsőoktatás idén ünnepli 150 éves történetét. Az Agrártudományi Kar május elejére hirdetett jubileumi találkozót valamennyi itt végzett hallgatójának Pallagtól Debrecenig.

A debreceni agrár-felsőoktatás méltán vívta ki hírnevét az országban és a határokon túl is. A debreceni gazdászok mindig keresettek voltak a képzés jó elméleti alapokon nyugvó gyakorlatiassága miatt. Az itt végzettek jól hasznosították ismereteiket saját kisméretű gazdaságukban és a nagybirtokokon. Nem jöttek zavarba akkor sem, ha a mezőgazdaságban nem kínálkozott munkahely, szívesen látták őket bankban, biztosító társaságban, állami igazgatásban, földhivatalnál, feldolgozó iparban, kereskedelemben és az élet számos más területén is.

A bolognai rendszer miatt megszűnt ötéves általános agrármérnökképzésben néhány éve még becsléstant is tanulhattak az egyetemi hallgatók. Az ingatlanok, a föld, épületek értékének megállapításától kezdve készséget szerezhettek a gépek és más mezőgazdasági eszközök, az igás és tenyész­állatok, termények, termékek várható mennyiségének és értékének becsléséig. A termés-, a kárbecslés éppúgy a stúdiumba foglalt ismeretek közzé tartozott, mint az adózás alapját képező jövedelem meghatározása, a kereskedelmi forgalomba kerülő mezőgazdasági termékek, élelmiszerek értékének kiszámítása. A becsléstant tanuló diákok rendszeresen látogatták a boltokat, az aukciókat, az állatvásárokat, a piacokat.

Kezdetben nyugtalankodtak

Debrecenben a nagybani zöldség-gyümölcs piac az egykori konzervgyárral szemben, a Monostorpályi úton található. Itt árulnak a nagykereskedők, de ide járnak termékeiket értékesíteni az őstermelők is. Hajnalban 3 órakor nyit a piac, 7-8 órakor kiürül a vásártér. Ide jártak az agráros hallgatók is tanulmányozni a gazdag zöldség- és gyümölcsfelhozatal árváltozásait. A kereskedők és árusok kezdetben gyanús nyugtalansággal fogadták a diákokat, az adóhivatal kezét sejtve az akció mögött. Később megszokták őket, és szívesen osztották meg információikat az egyetemistákkal, akik sokat profitáltak a termelők és kereskedők gyakorlati tapasztalataiból. Személyes ismeretek, baráti kapcsolatok is szövődtek.

Szakvezető tanárként többek között én is itt ismerkedtem meg Pista bácsival. Nevezetes személyisége volt a piacnak. Őstermelőként gazdálkodott újfehértói gazdaságában és minden hajnalban hozta termékeit a piacra. Eredeti egyénisége, kiváló kereskedelmi érzéke vonzotta a vevőket. Portékáinak széles választékát kínálta, mindenféle gyümölcsöt, almát, körtét, szilvát, diót árult a fajták széles variációjában. Hasonlóan kínálta a zöldségféléket is a leveles zöldségektől kezdve a gyökérzöldségekig, a burgonyáig. Minden volt nála, ha egy vevő nem talált valamit, másnapra meghozta. Termékeiről mindent tudott, szívesen osztotta meg a termeléssel kapcsolatos ismereteit, tapasztalatait, véleményt mondott, tanácsot adott fajtákkal kapcsolatban. Mindenkivel szóba állt, örömmel beszélgetett, tájékozott volt a világ dolgaiban. Mindenhez tudott valamilyen történetet, adomát fűzni. Amikor észrevette, hogy másokat is érdekel, amit mond, úgy mondta, hogy mindenki halhassa. Kiváló emberismerő volt. Megismerkedésünket követően sok mindenről beszélgettünk. Amikor megtudta, hogy reformátusnak születtem, később mindig „Áldás, békesség!”-gel köszöntött. Miután ő görögkatolikus, „Dicsértessék”-kel viszonoztam figyelmességét. Találkozásaink során sokszor megismételtük ezt a játékot.

Figyelmességgel, mindenkor

Egyéni vásárlókat is kiszolgált. Soha nem mulasztotta el, hogy a kis tételben vásárló vevő portékáját megtoldja egy-egy mutatós kis ajándékkal, egy piros paprikával, egy szál kaporral, egy fej fokhagymával, mikor mi volt a készletében. Vevői szeretetét mutatja, hogy a múlt év októberében 66. születésnapján vásárlói megköszöntötték. Ebben az évben még nem találkoztunk, remélem, csak a tavaszba jött kemény tél akadályozta kipakolását.

- Nemessályi Zsolt, professor emeritus-