Kivételesen jók a magyar–izraeli kapcsolatok

Debrecen — Példaértékű, ami Debrecenben történik, hiszen három püspökség van, együttműködnek a történelmi egyházak, és egymás örömeinek is tudnak örülni – hangsúlyozta Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke a Sorsfordulók – Izrael 70 című konferencia pénteki megnyitóján, a debreceni ortodox zsinagógában.

A Debreceni Zsidó Hitközség, a Közép- és Kelet-európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Egyesülete, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által szervezett tanácskozáson elsőként Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere mondott köszöntőt. A városatya hangsúlyozta: akik a kezdetek óta résztvevőik a konferenciáknak, láthatják, hogy mennyit fejlődött Debrecen az eltelt 19 év alatt.

Erősödött a cívisváros regionális szerepe, akárcsak a hite. Ez a hit pedig arra is kiterjed, hogy az elődeink erkölcsi, kulturális és társadalmi öröksége méltó alapot tud képezni arra, hogy a jövőnket olyanná építhessük, amely a gyermekeink és unokáink számára is az adott kor legélhetőbb közegét tudja megteremteni itt, Debrecenben. A hit kapcsán büszkén jelenthető ki az is – mutatott rá az alpolgármester –, hogy a debreceni egyházak milyen erős szimbiózisban élnek együtt, segítve egymást, támogatva egymás hitét, és megőrizve Debrecen tradicionális értékeit is. Ez egész Európában példaértékű.

A fejlődés mintája

Barcsa Lajos szerint mára Izrael a fejlődés és a társadalmi együttélés mintája is lett. Emiatt is különösen nagy siker, hogy 2017 márciusa óta repülőjárat van Tel-Aviv és Debrecen között. Ez lehetőséget ad arra is, hogy tovább erősíthessük, és közös örökségként élhessük meg az évszázadok üzenetét – a jövőnk reményében. A cívisváros befogadókészségét és nyitottságát az is jellemzi, hogy a Debreceni Egyetemen tanuló több száz diák lelt otthonra itt, s megtalálja a számára fontos vallási és kulturális közeget. Így megtapasztalhatja azt a debreceni életérzést, amelynek több ezer más külföldi diák is részese lehet.

A politikus felidézte azt is, hogy Debrecen második alkalommal lehetett díszvendége a Tel-Avivi magyar napoknak, egy hónapja pedig megnyílt Izrael Állam nagykövetségének Tiszteletbeli Konzuli Irodája a cívisvárosban. Debrecen a közgyűlésének döntése és támogatása mellett lehetőséget nyújt az egységes magyarországi izraelita hitközség számára, hogy az egykori nevelési intézménye helyén új közösségi teret hozzon létre. Debrecen ugyanakkor a zsidónegyed tradicionális értékeinek megőrzése mellett az Izrael Állammal való kapcsolatát is szorosabbra fűzi – tudtuk meg.

Vidéken a legnagyobb

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke elmondta: ez a legújabb terv a Kárpát-medencei zsidóságot bemutató emlékközpont létrehozása, amely a zsidónegyedhez kapcsolódik majd. Az elnök kifejtette továbbá, hogy örömmel tapasztalják, hogy itt tanulnak és jól érzik magukat az izraeli diákok, és hozzájuk járnak a zsinagógába. Debrecen az ország második legnagyobb zsidó hitközsége, a vidék legnagyobb zsidó hitközsége. A fejlesztések révén a látogatóknak immár minden olyat meg tudnak adni, ami a zsidó vallási élethez szükséges - például rituális fürdőt, kóser konyhát is. Ez a turizmust is magasabbra fogja emelni, és nagyobb lesz a közösség látogatottsága.

Az előadásból kiderült: szeretnék, ha a világ minden pontjáról érkeznének ide látogatók. Büszkék a zsinagógájukra, az utóbbi évek eredményeire, a kormány és a város támogatására, a debreceni Nagytemplomra, a metropólia létrejöttére. Az pedig példaértékű – nyomatékosította Horovitz Tamás –, ami Debrecenben történik, hiszen három püspökség van, együttműködnek a történelmi egyházak, és egymás örömeinek is tudnak örülni.

Ugyanaz az Istenük

A konferencián Kocsis Fülöp a Hajdúdorogi Görög-Katolikus Főegyházmegye érsek-metropolitája úgy fogalmazott, hogy azzal a szándékkal jött ide, hogy a testvéreihez jöjjön. A zsidóság ugyanis az idősebb testvérük a görögkatolikusoknak. Az Istenre tekintve az Istent dicsőítve találnak a legmélyebb gyökerekre. Egy családba tartoznak, ugyanannak az Istennek a gyermekei.

Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője rámutatott arra is, hogy Izrael 1948. május 14-i államalapítása a kétezer éves szétszórattatás, hontalanság végét jelenti. Az új haza, új remény újraéledése, a jövő perspektívája a holokauszt túlélőinek. Ez sokak számára a bibliai jóslat beteljesedése. Az örvendezésben osztozik a református egyház is. Ma a multietnikus lakosságú Izrael a térség egyetlen demokráciája – mondta a főjegyző, egyúttal figyelmeztetve: a gazdasági, tudományos fejlődése, mára elért honvédelmi ereje azonban nagyobb felelősség is.

A tanácskozáson Heisler András, a Mazsihisz elnöke úgy vélte: kivételes kapcsolat van Magyarország és Izrael között, és kivételes erejű személyi kapcsolat a két ország miniszterelnökei között. Ez egy olyan nagy változás, amely megnyugtató és jó, s ha ebbe az irányba haladunk, akkor nyugodtak is maradhatunk a jövőben.

VA