Küldjön hírt! - Vörösmartysok felvidéki portyán

Debrecen - Felvidéken portyáztak a Határtalanul program keretében a Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hetedikes diákjai 2018. május 28 és 31 között.

Mindannyian izgatottan vártuk az indulást, de voltak gyerekek, akik különös várakozással ültek fel a buszra, hiszen először lépték át Magyarország határát.

Első állomásunk Pelsőc volt, ahol a Dénes György Alapiskolát látogattuk meg. Az iskola összes diákja és tanára készült a fogadásunkra. Az igazgatónő köszöntője után a gyerekek adtak zenés műsort, majd prezentáció keretében mutatták be iskolájukat, lakóhelyüket és a Felvidék nevezetességeit.

Természetesen mi is bemutattuk iskolánkat, majd az összes gyerek és diák közösen énekelte el a „Tavaszi szél” című magyar népdalt. Ezután az iskola épületével ismerkedtünk, illetve egy rövid szakmai eszmecserére is sor került a pedagógusok között, amíg a gyerekek játszottak az udvaron.

Innen Kassára mentünk, ahol megkoszorúztuk a székesegyházban lévő Rákócziak sírhelyét, majd elénekeltük a felvidéki magyarok himnuszát is, majd Rozsnyón Kossuth szobránál tisztelgett a kis csapat.

Második nap Késmárk, Ólubló és Lőcse nevezetességeivel ismerkedtünk meg. Koszorút helyeztünk el Késmárkon Thököly sírjánál, majd a művészeti iskola diákjai énekeltek a templomban. Megmásztuk Lubló várát, majd Lőcse gyönyörű belvárosával ismerkedtünk. Felidéztük Mikszáth Fekete városát, Jókai Lőcsei fehér asszonyát és elidőztünk a szégyenketrecnél is.

A szállásunk Tátralomnicon volt, és minden reggel az ablakból a Magas-Tátra csúcsai köszöntöttek minket. A második napot irodalmi vetélkedővel zártuk, ahol a felvidéki írók ismeretéről adtak számot a gyerekek.

A harmadik nap a természetjárásé volt. Dobsinán a jégbarlang bűvölt el minket, míg a Tamáshegyi kilátó megéreztette velünk, milyen kicsiny részei vagyunk is a természetnek.

Az utolsó napon a bányavárosokkal, Selmecbányával és Besztercebányával ismerkedtünk, majd Alsósztregován megkoszorúztuk Madách Imre sírját.

Köszönjük a Határtalanul programnak a lehetőséget, hogy felejthetetlen élményekkel térhettünk haza, történelmi szemléletünk gazdagodhatott, jobban megérthettük azt, hogy mivel járt a világháborúkat követő határmódosítás és betekintést kaphattunk abba is, hogy mit jelent megőrizni a magyarságot határainkon túl.

- Molnár József, tanár -