Vajon lesz-e holnapunk?

Debrecen - Rövid idő alatt is jelentős a civilizáció okozta környezetvédelmi pusztítás.

Vajon, ha az összes élőlényt a Földön egy nagy képzeletbeli darálón ledarálnánk, milyen vastag réteget képezne a bolygónk körül? A kissé morbid kérdés válasza rámutat arra, milyen pusztulási folyamatok mennek végbe élőhelyünkön, s ne hagyjuk válasz nélkül olvasóinkat, a „helyes megfejtés” mindössze 8-12 centiméterre tehető.

Habár még csak rövid időszak telt el azóta, hogy az ember drasztikus hatást gyakorol a környezetére, a következmények kétség kívül érezhetők. A folyammenti civilizációktól az ipari, a közlekedési, a kémiai és a technikai forradalmakon át egészen napjainkig, jelentősen megváltozott az ember és környezetének kapcsolata – és olybá tűnik, a pusztulás irányába tartó lejtőn nincs megállás. Szinte minden baj forrása pedig nem más, mint a globalizáció.

Egyre többen

Minderről dr. Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója beszélt szombaton a Déri Múzeumban, ahol Lesz-e holnap? – Rajtunk múlik! címmel rendeztek tematikus napot a természetvédelem jegyében. A szakember Kőbaltától a globalizációig című ismeretterjesztő előadásában felhívta a figyelmet ökológiai lábnyomunk jelentőségére, miszerint milyen környezeti ártalmakat okoz az emberiség azóta, mióta először, mintegy 2 és fél millió évvel ezelőtt, kőbaltát ragadott a kezébe.

– Jelenleg a Föld népessége 7,7 milliárd főre tehető, az előrejelzések szerint pedig 2050-re ez a szám eléri majd a 9,3 milliárdot is. Jelenleg, amellett az életmód mellett, ahogyan most élünk, 2,5 Földre lenne szükségünk. Egy amerikai demográfiai kutatóintézet azonban úgy véli, hogy 2200-ra – vagyis mintegy 150 év alatt – a forrásokért folytatott globális háború és a globális környezeti katasztrófák során, a Föld népessége 4 milliárdra csökken majd, mely végül mintegy 2 milliárd körül stabilizálódhat – ismertette Aradi Csaba, majd emlékeztetett: míg 1972-ben a Stockholmban rendezett ENSZ konferencián bolygónk túlnépesedése az egyik legfőbb globális problémának minősült, mára mindezt mintha „elfelejtették” volna.

A rombolás tetten érhető

A túlnépesedés azonban korántsem az egyedüli probléma. A szakértő elmondta, jelenleg mintegy 1,6 millió faj él a Földön, ám számuk folyamatosan csökken. – Habár egyes fajok mindig is kihaltak, s velük párhuzamosan mindig újak is születtek, napjainkban évente 20-30 ezer pusztul ki, vagyis naponta 50-80 faj tűnik el a föld színéről – hívta fel a figyelmet. Elmondta, egy amerikai felmérés rávilágított például arra, hogy a globalizáció hány madáréletet követel: az üvegpaloták miatt évente 57 millió madár pusztul el, további 50 millió a közlekedésnek esik áldozatul, míg 100 millió szárnyast a házimacskák esznek meg. Érzékeltetve az emberiség által természetre mért csapást, Aradi Csaba beszélt a kémiai forradalom beláthatatlan következményei kapcsán a DDT nevű vegyszer káros hatásairól is, melyet egyébiránt hazánkban tiltottak be először.

– Az angol környezetvédelem hivatalának vezetőihez olyan jelentősek érkeztek, hogy pusztulnak a vándorsólymok, alattuk pedig összetörnek a tojások. Akkor megvizsgálták az elmúlt harminc évben bevezetett vegyszereket, így jutottak el a DDT-hez. Kiderült, hogy a vándorsólymok tojásaiban jelentős mennyiségű szermaradványokat találtak, mely elvékonyította a tojáshéjat – mondta, hozzátéve, a szer a madarak viselkedésére is hatással volt, a korábban területét védő, agresszív sólymok ugyanis csak „unottan nézték” az őket kémlelő ornitológusokat.

Az érdekek dominálnak

A szakember előadásában hangsúlyozta a tőke szabad áramlásának veszélyeit is. Elmondta, a nagyobb haszon elnyeréséért a termékeket olyan helyekre szállítják, ahol egyébként is megtermelik azokat. A szállítás pedig komoly ártalmakat okoz a környezetnek. Aradi Csaba – egy közönség soraiból érkező kérdésre válaszolva – elmondta, ma Magyarország mintegy 16 millió embert „bírna el”, ha visszatérnénk a kézi termelésre, és leállnának a munkagépek. Tehát forrásunk még bőven akadna, ám valamiért mégsem a fenntarthatóság lebeg a szemek előtt. Így ez a fajta (szeml)élet a jelen álláspontok szerint csupán utópia marad.

Aradi Csaba Konrad Lorenz zoológus szavait idézve hangsúlyozta, a civilizált emberiség nyolc halálos bűnének egyike az, hogy ha a természetes életteret elpusztítjuk, nem csak saját környezetünket romboljuk le, hanem megfosztjuk magunkat a teremtés szépségének és nagyszerűségének tiszteletétől is.

VK