Utazás a családfánk körül

A 20. század első felében virágkorát élte az ősök felkutatása, elsősorban a nemes családok múltja iránt volt nagy az érdeklődés. A szocializmus évtizedeiben visszaszorult, majd a rendszerváltás után megélénkült a levéltárakban a családkutatás – tudtuk meg dr. Szálkai Tamás főlevéltárostól, aki az MNL országos levéltár-pedagógiai munkacsoportjának tagja és megyei projektfelelős.

– Sokunkban felmerül a kérdés: ki vagyok, kik az őseim? Szeretnénk saját sorsunkra vonatkozóan kapaszkodókat találni. Mindenki szeretné tudni, hogy kik voltak a felmenői, honnan származik a családja. E kérdésre a családtörténet-kutatás során kaphatunk választ. A családunk múltjával való megismerkedés izgalmas és felemelő kaland. Őseink adataival először anyakönyvekben találkozhatunk, ezen információk segítségével családfát rajzolhatunk. E száraz adatokon túl, sokféle, érdekes tartalmú irat tanulmányozásával valóságos időutazás során már azt is megtudhatjuk, hogy felmenőink közül ki hol élt, mivel foglalkozott, milyen szerepet töltött be egy település társadalmában, milyen sorsa volt a magyar történelem viharos évszázadai alatt – emelte ki a főlevéltáros és felhívta a figyelmet egy, a Múzeumok Éjszakájának kapcsolódó eseményére is.

A Múzeumok Éjszakája programsorozaton indul útjára az a hároméves országos projekt, aminek a középpontjában a családtörténet-kutatás áll. Levéltár-pedagógiai foglalkozások, digitalizálás, adatbázis-építés, valamint különböző rendezvények mellett kiadványok is készülnek majd.

Segít a levéltár

A múltba vezető úton az iratokat őrző intézmények, a levéltárak segítenek az eligazodásban. Már a családkutatás megkezdése előtt szakszerű segítséget nyújtanak a kutatás módszertanában és a feltárt eredmények rendszerezésében – hangsúlyozta dr. Szálkai Tamás főlevéltáros, az MNL országos levéltár-pedagógiai munkacsoportjának tagja és megyei projektfelelős.

– A Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményei számos adattal, érdekességgel tudják kiegészíteni őseinkről alkotott képünket. Ha ily módon feltárul a múlt, és arca lesz egy-egy ősnek, az kivételes élmény. A családtörténet-kutatás minden korosztály számára érdekes élmény. Szeretnénk, ha ezzel a lehetőséggel sokan találkoznának. A Magyar Nemzeti Levéltár intézményei 2019 őszétől családtörténet-kutató kurzusokra és levéltár-pedagógiai órákra várják az érdeklődőket: általános iskolai felső tagozatos diákok, középiskolások, felnőttek számára kínálunk lehetőséget, hogy megismerkedhessenek a családtörténet-kutatás alapjaival, esetleg már megszerzett ismereteiket bővíthessék – ismertette a főlevéltáros.

Nagy az érdeklődés

A 20. század első felében virágkorát élte az ősök felkutatása, elsősorban a nemes családok múltja iránt volt nagy az érdeklődés. A szocializmus évtizedeiben visszaszorult, majd a rendszerváltás után megélénkült a levéltárakban a családkutatás. Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárát is gyakran keresik fel az érdeklődők. Az intézmény anyakönyvi gyűjteménye a Hajdúböszörményi Fióklevéltárban, a debreceni iratok a Vármegyeháza utcai központi épületben, míg a Bihar megyei dokumentumok a Kossuth utcai kutatóban találhatóak – tájékoztatott a főlevéltáros.

BB

Előadások és kézműves-foglalkozások

A Múzeumok Éjszakáján a Debreceni Református Kollégium Múzeuma ad helyet az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára családkutatáshoz kötődő rendezvényének. A levéltár munkatársai kézműves-foglalkozások során mutatják be a gyerekeknek az oklevélkészítés rejtelmeit. Évszázadokon keresztül az uralkodók címeres nemesleveleket adományoztak alattvalóiknak különböző érdemeik jutalmaként. Ezekbe a királyi kancellárián festették be az udvari festők a címereket, amiket az adományban részesülők maguk választottak. A foglalkozások keretében lesz lehetőség sablonok alapján címerrajzolásra, amit be lehet ragasztani az oklevélbe, amin Mária Terézia királynő eredeti aláírása szerepel digitálisan elhelyezve. Régi mintakönyv alapján lehet kalligrafikus betűkkel beírni a gyerekek neveit az oklevélbe, amit le is bélyegezhetnek. Egy Mária Terézia korabeli debreceni íróasztal mintegy százéves másolatánál és hasonló széknél lehet fényképet készíteni az elkészült művekkel a fotózás idejére kapott köpeny, kalap és szablya társaságában. A felnőttek rövid előadásokon tájékozódhatnak a levéltári kutatás lehetőségeiről.