Debrecen hírei

2018.03.10. 09:19

Kossuth és „a szabadság őrvárosa”

Debrecen - A cívisek Bécs parancsa ellenére, leleményesen neveztek el róla utcát.

Debrecen - A cívisek Bécs parancsa ellenére, leleményesen neveztek el róla utcát.

A szabadság őrvárosának is nevezett Debrecen nem ok nélkül volt az 1848–49-es szabadságharc idején Magyarország fővárosa: itt dolgoztak és laktak a kormány tagjai, itt ülésezett az Országgyűlés. Debrecenben mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását, és a cívisvárosban olvasták fel a Függetlenségi Nyilatkozatot is.

Az események néhány állomását Tóth Pál debreceni idegenvezetővel, helytörténésszel idéztük föl. Eszerint Kossuth Lajos 1849. január 7-én, délután 1 órakor érkezett meg a Miklóskapuhoz. Menekülniük kellett, mivel az osztrákok már Budán voltak. Kossuth az előző napon Szolnokig vonattal utazott, és Hajdúszoboszlón szállt meg. A históriások úgy tudják: a nagy hidegben meg is fázott.

Kedvenc cigányprímása

Kossuthot a debreceni kapuőr elérzékenyülve fogadta, és akkor tette a híres bejegyzését a naplóba a magyarok Mózesének megérkezéséről. Kossuth és a családja a városházán lakott, és ott helyezték el a Szent Koronát is. A miniszterek pedig többek között Komáromi-Csipkés György főbíró házában laktak.

Hajdúszoboszlóról Kossuth már szózatot írt a debreceniekhez, január 10. körül pedig Debrecenben is elmondta a híres beszédét a városházával szemközti épület erkélyéről a Szabadság téri sokadalomnak. Az egyik legenda szerint ezt az erkélyt később megvette egy ereklyegyűjtő, és elvitte a helyéről. Egy másik teória szerint a ház belső gangján lévő monogramos rács valójában az eredeti „Kossuth-erkélynek” egy darabja.

Volt olyan eset is, hogy éjjel, visszatérve a városházához, Kossuth egy didergő őrt talált a városháza előtt. Elvette a puskáját, és felküldette a parancsnokáért. Kiderült, hogy a katonát elfelejtették leváltani – Kossuth erre a parancsnokot állíttatta az épület elé – adomázott Tóth Pál. Elmondta azt is, hogy Kossuth rendkívül népszerű volt. Ellátogatott a fűvészkertbe és a Fehérló Fogadóba is, ahol a kedvenc cigányprímása, Boka Károly muzsikált. A „Megkövetem a téns nemes vármegyét…” strófájú dal teljes szövegét és dallamát Tóth Pálék találták meg, és rekonstruálni is tudták.

A Oratóriumban szórta igéit

Az idegenvezető rámutatott arra is, hogy a szabadságharc idején Debrecen infrastruktúrája még sok mindenben elmaradott volt. Az utakat például nem kövezték le, csak a főutcán vezetett a nagyhídnak nevezett tölgyfapalló, aminek néhány leágazása volt a mellékutcákba. Debrecen emiatt az egyik legsárosabb városa volt az akkori Európának. Viszont már állt a nagyerdei vigadó és fürdőház, és működött az István Gőzmalom is, aminek a „márciusi ifjú” Irinyi János is volt a főmérnöke. Kossuth őt bízta meg aztán a fegyvergyártás vezetésével, ami Nagyváradon működött.

Kossuth mindennap átjárt a Református Kollégium Oratóriumába, ahol az Alsóház ülésezett. (A Felsőház a mai Széchenyi-sarkon, a Podmaniczky-házban tanácskozott.) Az Oratóriumban a szószéken ma tábla hirdeti, hogy „onnan szórta a nemzetmentő igéit”. A Habsburg–Lotaringiai ház trónfosztása április 14-én volt a Nagytemplomban, de magát a Függetlenségi Nyilatkozatot április 19-én adták ki. Ennek egyik hitelesítő szignálója a később kivégzett Szacsvay Imre jegyző volt. A Nagytemplomban ötezren gyűltek össze, és kint is hatalmasra duzzadt a tömeg.

Királyt korona, rabot bilincs

Szacsvayhoz hasonlóan, először Könyves Tóth Mihály lelkészt is halálra ítélték. Nagy szónok volt, ő búcsúztatta az első nemzetőrsereget. Amikor Ferencz József meglátogatta a börtönben, le akarta vetetni róla a bilincset, de ő így tiltakozott: „királyt korona, rabot bilincs ékesíti”.

A szabadságharc Debrecenhez kötődő, ezernyi vonatkozása sorában azt is érdemes megemlíteni, hogy Petőfi fia, Zoltán a Harmincados közben, azaz a mai Batthyány utcában álló házban született 1848. december 15-én.

A feljegyzések szerint egyébként a Harmincados közi házra az volt kiírva, hogy „Csukd be a kaput, mert kimennek a disznók!” Debrecent pedig még Csokonai a kövér disznók és sovány poéták városának is nevezte…

Tóth Pál az augusztus 2-i ütközetre is kitért, amikor is a sokszoros túlerőben lévő, orosz cári csapatok rátámadtak a magyar honvédekre. A hazaiak vezetője, Nagysándor József a Bikában ebédelt, mikor híre érkezett a hatalmas orosz sereg érkezésének a Semsey-birtokon át. A vesztes ütközet alakulását Görgei állítólag a vámospércsi templomtoronyból figyelte. A magyar tábornok akkor már ellenezte a csatát, nem akart több magyar vért áldozni.

Az idegenvezetőtől megtudtuk azt is, hogy Debrecenben igen sok mementó őrzi a szabadságharc emlékét. Az erkély, a Miklóskapu, a szobrok és az utcanevek mellett ilyen a Hosszúpályi úti Szarka-obeliszk, a csigekerti Honvédtemető, valamint a Balmazújvárosi úti Nagysándor József-emlékmű is.

A Kossuth utcával kapcsolatban érdekesség, hogy Kossuth 1894-es halálakor azért csak a Kossuth nevet adták neki, mert a bécsi udvar megtiltotta, hogy utcát nevezzenek el róla. A debreceniek ezt úgy játszották ki, hogy nem a kormányzó teljes nevét adták az addigi Cegléd utcának.

Vass Attila

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!