Fintech megoldások: internetkapcsolattal a pénzügyekért

Akinek van internete és kapcsolata a pénzvilággal, az egészen biztosan használ valamilyen fintech megoldást, akkor is, ha nem tud róla. Olyan alkalmazások ezek, amelyek egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszik a pénzügyeket valamilyen technológiai újítással és jó nagy adag kreativitással – olvasható a Világgazdaság cikkében.

Az elnevezés is ebből két angol szóból – financial és technology – ered. A fogalomra nincs általánosan elfogadott definíció. A fintech megoldásoknak szinte mindegyikére igaz ugyanakkor, hogy a termékek, szolgáltatások nagyon egyszerűek, átláthatók, költséghatékonyak.

Az ügyintézés procedúráktól mentes, gyors, nem igényel személyes jelenlétet, sok esetben valós időben megvalósul.

Használatukhoz csak internetre meg egy olyan eszközre van szükség, amely kapcsolódik a világhálóra. Az első újítások nem sokkal az internet bő negyedszázaddal ezelőtti gyors terjedésével párhuzamosan jelentek meg.

A PayPal például, amely az online vásárlásokhoz kapcsolódó fizetések biztonságossá tételéhez járult hozzá, közel húszéves. De közel ennyi ideje – 2001 óta – érhető el már Magyarországon is olyan oldal, amelyen összehasonlíthatók a biztosítási konstrukciók.

2006–07-től pedig már parkolójegyet és autópályamatricát is vásárolhatunk a mobiltelefon segítségével. A robbanásszerű fejlődést azonban a pénzügyi válság utáni időszak hozta el, amikor a technológiai innovációk és a fogyasztói szokások változásán túl a pénzintézetekkel szembeni bizalom megingása is támogatta a haladást.

Olyan ötletek is megvalósultak, amelyek a hagyományos pénzügyi modellek alapjait kérdőjelezték meg: gyors fejlődésnek indultak a hitelezési piacterek, amelyek közvetlenül összekötötték a forrással rendelkezőket a hitel iránt érdeklődőkkel. Szaporodtak azok a platformok, ahol egy ötlettel pénzt lehetett gyűjteni az internet népétől (crowdfunding – közösségi finanszírozás).

Sőt, virtuális pénzek tömege került forgalomba, amelyek teljesen függetlenek bármilyen pénzintézettől vagy államtól, mégis sokan fogadják el valamelyiket, e termékekre alakult tőzsdéken lehet kereskedni velük, aminek alapján az értékük alakulása is követhető. Több száz ilyen létezik, összértékük 2018 végén 72 milliárd dollárt körül mozgott. (Az összeg nagyságrendileg azonos a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos által alapított Amazon internetes kereskedőház tavalyi árbevételével.)

Ma már pénzügyeink minden területén – fizetések, hitelezés, biztosítás, befektetés, költséggazdálkodás, nyugdíj – ilyen megoldások, szolgáltatások tömegével találkozunk.

Az elmúlt évtized fejlődésének léptékét jól mutatja, hogy míg 2008-ban csupán 1,2 és még 2013-ban is mindössze 4,6 milliárd dollár kockázatitőke-befektetés érkezett a KPMG adatai szerint fintech vállalkozásokba, addig 2015-re már 22,3, 2018-ra pedig 112 milliárdra, a tíz évvel korábbinak a százszorosára nőtt a területre áramló tőke. És ez csak a közvetlenül a nagy fintech cégekbe folyó pénzt mutatja.

A szabályozó hatóságok is rendkívül aktívak. Erre a területre egyértelműen igaz az innovációt támogató törvényalkotói és felügyeleti magatartás. Fénysebességgel fertőz tehát a fintech. A technológiák és a gépek már nem lineáris, hanem exponenciális fejlődést mutatnak, amely tempó a jövőkutatók szerint meghaladja az emberi fejlődés ütemét.

Ha pedig valamely pénzügyi szolgáltatást túl bonyolultnak vagy drágának tartunk, hasznos lehet körülnézni, van-e rá egyszerűbb, olcsóbb megoldás, akkor is, ha korábban, amikor kerestünk, még nem volt – írja a Világgazdaság a Manager Magazin cikkének felhasználásával készült anyagában.