A munkahelyi stressz és a magánélet

A munkával összefüggő stressz rányomja a bélyegét a dolgozók munka és magánélet közötti egyensúlyára, hatékonyságára és motivációjára. A dolgozók 76%-a úgy érzi, hogy a stressz hatással van a személyes kapcsolataira, 16% pedig fel is mondott miatta.

Ezt a stresszt nem szabad figyelmen kívül hagyni, különösen most nem, amikor olyan sokan dolgozunk otthonról és próbáljuk fenntartani produktív munkavégzési rutinunkat. Ami a vállalkozásokat illeti,

a munkával kapcsolatos stressz csökkenti az általános dolgozói hatékonyságot, ami természetesen hatással van a vállalati teljesítményre,

majd pedig közvetlen pénzügyi veszteségeket eredményez. Ha például a stressz miatt többet hiányoznak a dolgozók, az éves szinten akár 3,5 millió $-ba is kerülhet egy nagyvállalatnak. Sőt, a vállalat jó munkáltatói hírneve is sérülhet.

A Kaspersky legújabb, „Gondoskodás a vállalati biztonságról és a dolgozói adatok védelméről: miért létfontosságú a kibervédelem mind a vállalkozások, mind a dolgozók számára” című jelentése a kiberbiztonsági incidensek „emberi oldalára” világít rá, és megvizsgálja, hogy milyen kényelmetlenségekkel és veszteségekkel szembesülnek a dolgozók az adatsérüléseket követően.

A jelentés szerint az incidensek elhárításában részt vevő nagyvállalati alkalmazottak nagyjából egyharmada (30%-a) fontos személyes eseményekről maradt le, egész éjjel dolgoznia kellett (32%), vagy még több stressznek volt kitéve (33%). Egynegyedüknek (27%) még a nyaralását is le kellett mondania. Bár az adatsérülések kockázata mindig fennáll, a szervezeteknek ellenőrzés alatt kell tartaniuk az adatbiztonságot, hogy az incidensek ne legyenek negatív hatással a dolgozók hozzáállására és a vállalkozás hírnevére – különösen a koronavírus-járvány idején.

A jelentésből kiderül, hogy a kiberbiztonsági incidensek is hozzájárulhatnak a negatív munkavégzési élményhez.

Pontosan ez történt a tavalyi évben legalább egy adatsérülést elszenvedő KKV-k és nagyvállalatok nagyjából felénél (KKV-k: 48%, nagyvállalatok: (53%)). Ha egy-egy vállalati adatsérülés után rendet kell tenni, a legvalószínűbb következmény megint csak a stressz: a rendszergazdák egyharmada (33%-a) a szokásosnál sokkal nagyobb stresszt élt át, függetlenül attól, hogy hatékony incidenskezelési gyakorlatokkal rendelkező nagyvállalatnál, vagy külön informatikai biztonsági részleggel nem rendelkező közepes méretű vállalkozásnál dolgozott-e.

Ha adatsérülés történik, az informatikai és az informatikai biztonsági csapatoknak ki kell vizsgálniuk az incidenst, rendbe kell tenniük a rendszert, és intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a támadás ne ismétlődhessen meg. Ennek eredményeképpen a vezetők egyharmadának éjszaka vagy túlórában is dolgoznia kellett (KKV-k: 33%, nagyvállalatok: 32%).

Az is előfordult, hogy el kellett halasztani más feladatokat vagy határidőket: ez a KKV-k és a nagyvállalatok több mint egynegyedénél történt meg (KKV-k: 27%, nagyvállalatok: 26%). És akkor még ott van a személyes események, mint például a nagymama születésnapjának vagy a menyasszonnyal megbeszélt randi kihagyása – a KKV-knál az informatikai szakemberek 20%-a, a nagyvállatoknál pedig 30%-a élte ezt át.

Borítóképünk illusztráció