2022.06.22. 15:13
Brazília méretű pajzsot építene a Föld köré az MIT
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói hatalmas, űrben lebegő pajzs használatát javasolják a napsugarak visszaverésére.
A Space Bubble, azaz Űrbuborékok kutatási projekt javaslata szerint fagyasztott buborékokból (olvasztott formában szállított szilíciumból, vagy grafénnel erősített ionos folyadékokból) álló „tutajt” lebegtetnének az L1 Lagrange-pontban – vagyis azon a Föld és a Nap közötti ponton, ahol a bolygók gravitációs vonzása kiegyenlítődik.
Nem csekélységről van szó:
a buborékok vékonyrétegű anyagból készülnének, és az űrben gyártanák őket, ahol egymáshoz kapcsolódva nagyjából Brazília nagyságú területet fednének le.
A fagyasztott gömbökkel lehetne blokkolni a napsugarak egy részét. Az MIT Space Bubbles-e egy variációja a napelemes pajzs általános geomérnöki ötletének, amely a beérkező napsugárzás egy részének blokkolásával működne, elméletileg így csökkentve a globális felmelegedés hatásait.
Az eddigiekhez képest a legfontosabb különbség az, hogy az űrbe telepített nappajzs esetében nem áll fenn a Föld bioszférájába való beavatkozás veszélye. A földi sztratoszférában telepített projektek esetében fennáll ez a kockázat.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az űrbuborékok kiegészítései, nem pedig helyettesítői lehetnek az éghajlatváltozás mérséklésére tett a jelenlegi erőfeszítéseknek,
de eljöhet a nap, amikor egy ilyen beavatkozás elengedhetetlenné válik.
A tutajt az űrben helyeznék el, ahol nem gyakorolna hatást a Föld bioszférájára.
„Az űralapú megoldások biztonságosabbak. Ha például a beeső napsugárzás 1,8 százalékát eltérítenénk, mielőtt az a bolygónkat érné, teljesen visszafordíthatnánk a mai globális felmelegedést.”
Ennek a különleges napellenzőnek másik előnye, hogy adott esetben a buborékok leereszthetőek és az egészet el lehet távolítani a helyéről.
Az MIT már végrehajtott egy sikeres kísérletet: felfújtak egy gömbhéjat világűrbeli körülmények között, és tudósai úgy vélik, ez lehet az egyik leghatékonyabb vékonyrétegű szerkezet a napsugárzás eltérítésére.
A megoldás persze számos más területen is kérdéseket vet fel. Akad, aki úgy látja, a megoldás „erkölcsi kockázatot” jelenthet, mivel akaratlanul is aláássa az éghajlatóvó gyakorlatok támogatását, és arra ösztönzi az embereket, hogy kevésbé tekintsék fontosnak a fosszilis tüzelőanyagoktól való elfordulást.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete szerint ez egy szükséges B-terv, ha a hőmérséklet-emelkedést nem sikerül kezelhető szinten korlátozni.
A felmerült geomérnöki javaslatok között szerepel még a szén-dioxid kiszívása a levegőből, gázok pumpálása a sztratoszférába, hogy visszaverjék a nap hőjének egy részét, a tengeri felhők fényesebbé tétele, hogy azok jobban visszaverjék a hőt, valamint a Föld albedójának (fehérségének, a földfelszín napsugárzást visszaverő képességének) módosítása fehér tetőkkel vagy a sivatagokat burkoló fényvisszaverő felületekkel.
Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)