2023.08.02. 06:00
Görögdinnyét termesztettek az Antarktiszon mínusz 70 fokon az oroszok
A jéghideg kontinensen az elképzelhetetlent valósították meg: görögdinnyét termesztettek.
Forrás: Shutterstock
Az agrárbravúrt a Vosztok állomáson, egy egész évben működő orosz kutatóállomáson, az úgynevezett hidegsarkon végezték el. Ezt azért nevezték így el, mert a Föld leghidegebb helyeként tartják számon, ahol a hőmérséklet mínusz 89,2 Celsius fok is lehet.
Hogy a Vosztok állomást vendégszeretőbbé varázsolják a görögdinnyék számára, az Arctic and Antarktic Research Institute (AARI) orosz antarktiszi expedíciójának kutatói az Agrofizikai Kutatóintézet és az Orosz Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Probléma Intézetének munkatársaival együtt egy kis oázist hoztak létre. Ebben a levegő hőmérsékletét és páratartalmát a lédús gyümölcsnek kedvező feltételekre tudták emelni.
A görögdinnye a lehető legtávolabb, a mai Szudán területén keletkezett több mint 4300 évvel ezelőtt, és már a régió ősi műalkotásaiban is megjelent, többek között egy szakkarai egyiptomi sírban.
A dinnye számára kedvező feltételeket – hőmérsékletet és páratartalmat – a tudósok a Vosztok Agrofizikai Intézet által fejlesztett fitotechnikai komplexum segítségével teremtették meg. Növénytermesztéshez vékonyrétegű talajpótlót, tápoldatokat és speciálisan kiválasztott, napfényhez közeli spektrumú világítást használtak.
Április elején két korai érésű görögdinnye fajtát ültettek ki, amelyeket jó ízük, valamint az alacsony légköri nyomáshoz és oxigénhiányhoz való alkalmazkodási képességük miatt választottak ki. Mivel nem voltak rovarok, hogy beporozzák a növényeket, a kutatók mindent kézzel poroztak be: már júliusban megkóstolhatták az első terméseket.
Az Orosz Földrajzi Társaság közleménye szerint a dinnyék körülbelül 1 kilogramm súlyúra nőttek, átlagosan mintegy 13 centiméter átmérővel.
Andrej Teplyakov, a Vosztok állomáson működő Északi-sarkvidéki és Antarktiszi Kutatóintézet vezető geofizikusa szerint az Antarktisz legnehezebb körülményei között nőtt görögdinnyék ízükben és aromájukban nem rosszabbak, mint azok, amelyeket megszoktunk.
A merész próbálkozásnak kézenfekvő tudományos vonatkozása is van: a hosszú távú űrhajózás számára értékesek lehetnek a tapasztalatok, amelyeket a mostoha fizikai körülmények termesztett gyümölcsökkel szereznek. A sarkvidéki agronómusok nem szándékoznak itt megállni – az uborka és a paradicsom betakarítása folyamatban van, a következő feladat szeder, áfonya és eper termesztése lesz.
Nem ez az első alkalom, hogy a Vosztok állomáson növényt termesztenek. 2020-ban a kutatók sikeresen neveltek fel kaprot, bazsalikomot, petrezselymet, rukkolát és káposztát.
2021-ben koreai tudósok szintén görögdinnyét termesztettek a nyugat-antarktiszi King Sejong állomáson, ahol a legalacsonyabb mért hőmérséklet mínusz 25,6 C volt a The Korean Bizwire szerint.
A Vosztok az egyetlen egész évben működő szárazföldi orosz állomás az Antarktiszon. 1957. december 16-án alapították egy gleccserfennsík sík havas felszínén, 3488 méteres tengerszint feletti magasságban, 1460 km-re a parttól. A Vosztok éghajlati viszonyai a legnehezebbek a Földön. Télen a hőmérséklet évente -70°С alá esik, a nyári hónapokban pedig ritkán emelkedik -30°С fölé. 1983 júliusában a Vostok állomáson rögzítették a bolygó legalacsonyabb levegőhőmérsékletét - mínusz 89,2° C.
Digitália
- Miért kerül annyira kevés pénzbe Indiának a Hold és a Mars elérése?
- Sikeres a tinédzserkorban elvégzett testsúlycsökkentő műtét
- Talán egy polc mélyén nálunk is rejtőzik egy több százezret érő régi játékkonzol?
- Magyarul is beszélő, valódi robotkutyával találkozhatunk az ingyenes hazai eseményen
- Az otthoni rehabilitációt segíti a mesterséges intelligenciával működő hazai fejlesztés