Robot vezényelte a Drezdai Szimfonikus Zenekart – hogy sikerült?

Három robotkar áll a pódiumon, mindegyik világító pálcát tart kézszerű alkatrészében. Ez a három robot vezényelte egy koncerten a világhírű Drezdai Szimfonikus Zenekart az elmúlt hétvégén Drezdában.

Az előadás Markus Rindt művészeti vezető ötlete volt a zenekar fennállásának 25. évfordulójának megünneplésére. „Nagyon érdekel a technológia, szeretek kísérletezni, és látni, hogyan fejlődhetnek az ilyen projektek” – mondta a Deutsche Welle-nek (DW).

Tizenhat fúvós és négy ütőhangszeres követte a robot utasításait. A projekt izgalmas volt – de egyben nagyon stresszes is – nyilatkozta az egyik zenész. „Amikor (a robot) bizonyos mozdulatokat végez, akkor a karja megáll és furán mozog, ami csúszást okoz” – tette hozzá egy másik előadóművész.

Hogyan vezényelhet egy robot?

A „Franka Emika” becenévre hallgató MAiRA Pro S robot elképesztően irányít – ami azért leginkább a mögötte álló emberi zseninek köszönhető. Markus Rindt két évet dolgozott együtt a projekten Frank Petersszel, a Drezdai Műszaki Egyetem CeTI (Center for Tactile Internet with Human-in-the-Loop) robotikai kutatócsoportjának vezetőjével.

Mindegyik robotkarnak hét ízülete van, amelyek lehetővé teszik, hogy szinte pontosan úgy működjön, mint egy emberi kar. Emberek tökéletesítették – tanították be – a robot finom mozgásait.

A zenekar szereti az innovációt

Rindt és a Drezdai  Szimfonikus Zenekar innovatív és provokatív akcióikról is ismert. 2013-ban például Rindt izraeli és palesztin zenészeket hozott össze egy ciszjordániai körútra a „Szimfónia Palesztináért” címmel. A zenekar török és örmény zenészekkel közösen emlékezett az örmény népirtás áldozataira. Részlet a mostani előadásból:

Komponálni egy háromkarú robotnak

A koncert újra felveti a kérdést, hogy ember és gép miként tud kölcsönhatásba lépni egymással? Mennyire szolgálják a robotok az embert, és mikor válnak számunkra veszélyessé azzal, hogy beavatkoznak a művészi folyamatokba?

„Komoly veszély leselkedik a zenére, a zeneszerzőkre és a hangszerelőkre. Ezért ma nem csinálnék mesterséges intelligenciával foglalkozó projektet – mondja Rindt -, de lenyűgözött a robot használatának lehetősége. Szélesítenünk kell zenei látókörünket.”

A projekt nem az emberek gépekkel való helyettesítéséről szól, magyarázza, hanem hogy olyan különleges zenét komponáltak egy robotnak, amit emberi karmesternek nehéz vagy akár lehetetlen lenne levezényelnie.

A zenekar megbízásából Wieland Reissmann komponálta a #Kreuzknoten című darabot. Ebben két robot egy-egy zenekari csoportot vezényel. Az egyik lassan indul és felgyorsul, a másik gyorsan indul és lelassul. A darab közepén rövid időre találkoznak, hogy ugyanabban a tempóban játsszanak.

A projektre megrendelt új, Andreas Gundlach szerzemény, a Semiconductor's Masterpiece, mindhárom robot „karját” használja, különböző tempókkal és ritmusokkal játszik, amelyek egymással ütköznek. „Két vagy három emberi karmester nem tudná pontosan kezelni ezt a váltakozó aszinkron sorozatot, amelyben a robotok különböző tempókat és időjeleket játszanak le, hogy aztán a kívánt pillanatban újra szinkronban legyenek” – magyarázza Frank Peters.

A karmester egyelőre pótolhatatlan marad

A zenekar azonban nem nélkülözhette a hús-vér karmestert a jubileumi koncerten sem. A műsor felét Magnus Loddgard norvég karmester vezényelte.

A robotoknak komponált zene nagyon összetett, mondja Loddgard. De a robotnak nincs szeme, hogy lássa, mi történik a zenekarban, és nem tud beszélni vagy megmagyarázni a teendőket – teszi hozzá a karmester.

A koncert egyes darabjait nem is a robot vezényelte, hanem új technológiákat alkalmaztak. Markus Lehmann-Horn "f..A..lling. l..I..nes" (Falling in Lines) koncertnyitánya mesterséges intelligenciával működő eszközök segítségével készült. A darab az interneten könnyen megtalálható zenei repertoárból merít, és mesterséges intelligencia segítségével új utakon fűzi össze a sorozatokat. Eközben Konstantia Gourzi görög zeneszerző „Voyager 2” című műve az űrutazás technológiai vívmányait tárta fel.

Az új zene jövője

Magnus Loddgard karmester számára a mindent tökéletesen vezénylő robot érdekes kihívás, de úgy véli, a gép gyorsan monotonná válhat. A művészet él – magyarázza a karmester.

Markus Rindt művészeti igazgató szerint a robotzene nem fogja felváltani a klasszikus zenét, ahogy az elektronikus zene sem vetett véget a klasszikus zenének. De kíváncsian várja, hogy más zeneszerzők hogyan alkothatnak majd a jövőben robotokra írt zenét.

És mit szólt a közönség a nem mindennapi előadáshoz? „Lenyűgöző volt, de természetesen nem hasonlítható össze egy emberi karmesterrel, akinek az arca érzelmeket mutat” – mondta egy vendég. Egy másik így foglalta össze: