Hatalmas anyagi bukta volt anno Feszty körképe

Pontosan 105 évvel ezelőtt – 1914. június elsején – hunyt el Feszty Árpád, a sokak által csak Feszty-körképként nevezett A magyarok bejövetele című gigantikus mű alkotója. Az évforduló kapcsán róla és ikonikus művéről gyűjtött össze pár meglepő tényt a Borsonline.

Özönvíznek indult, majdnem semmi sem lett belőle

Feszty Árpád 1891-ben Párizsban látta a Napóleoni csata című körképet, és rögtön kedvet kapott, hogy ő is fessen egy hasonlót, a témát azonban nem igazán találta. Eleinte a bibliai özönvizet nézte ki magának. Felesége, Jókai Róza – aki szintén festő volt – le akarta beszélni az egész vállalkozásról, mondván, túl nagy falat. Végül Feszty apósa, Jókai Mór biztatására vágott bele mégis. Egyébként az író volt az, aki rábeszélte: az özönvíz helyett inkább a honfoglalást fesse meg.

Céget alapítottak, Jókai is beszállt

Egy ilyen hatalmas kép elkészítése és bemutatása akkoriban sem volt két fillér: egy külön épületet kellett tervezni a hatalmas – 120 méter hosszú, 15 méter magas, 38 méter átmérőjű körképnek. Nem csoda hát, hogy nem csak művészi, de üzleti vállalkozás is volt. Feszty és köre 140 ezer forintból betéti társaságot alapított, amibe maga Jókai is beszállt, mivel jó üzletet látott a dologban. A társasággal végül a főváros is szerződést kötött, így megindulhattak a munkálatok.

A Városligetben mutatták be

Noha a ma embere a Feszty-körképet Ópusztaszerhez köti, oda csak 1995-ben – eredeti bemutatása után több mint száz évvel – került. Eredetileg 1984. május 13-án láthatta a képet a nagyközönség – egy külön erre a célra épített épületben.

Közönségsiker, anyagi bukás

Itthon hatalmas siker volt A magyarok bejövetele, bár a számlák kifizetése után Feszty végül 10 ezer forintot bukott az egész vállalkozáson (ne felejtsük, ez akkoriban igen komoly összegnek számított!) A képet aztán elszállították Londonba a Világkiállításra, ami sokszoros tévedés volt: egyrészt odakint nem sokakat érdekelt egy kifejezetten magyar tematikájú kép, így hatalmas anyagi bukásnak bizonyult, másrészt amire 1909-re visszahozták budapestre, már olyan rossz állapotban volt, hogy fel kellett újítani. És az igazi megpróbáltatások még csak ezután jöttek.

Elázott, majd felrobbant

A képet a XX. század elején egy olyan épületben mutatták be, ami beázott, ami eléggé megviselte a festményt. 1917-re újra restaurálni kellett. Később a körképet gondozó társaság csődbe is ment – így nem mondhatni, hogy anyagi értelemben sikertörténet volt Feszty alkotása. A II. világháborúban pedig bombatámadás érte az épületet, amiben tárolták A magyarok bejövetelét: az 1800 négyzetméteres képből csupán 730 négyzetméter maradt meg, a többi megsemmisült.

Ismerős arcok a körképen

Feszty Árpád természetesen nem egyedül festette a körképet, tucatnyian segédkeztek az elkészítésében, még saját felesége, Jókai Róza is. Az ő keze munkáját dicsérik a kép sebesültjei és halottjai. Akkoriban (is) divat volt, hogy az ilyen monumentális képre több kortárs portrét is belecsempésztek. Felfedezhető rajta Jókai, de Feszty saját magát is megfestette, méghozzá Árpád fejedelemként.

Ennél is érdekesebb tény azonban, hogy az a lengyel restaurátorcsapat, amely 1995-re rendbe hozta a szinte teljesen elpusztult képet, hasonlóan járt el: a vezető-restaurátor, Henryk Lipowitz saját magát is belecsempészte a képbe, valamint egyik női munkatársát is megörökítették.

Borítókép: Feszty Árpád és munkatársai a körkép festése közben / wikipedia