Szélfarmszigetet épít Dánia az Északi-tengeren

A szélfarmok által megtermelt elektromos áramot begyűjtő és elosztó szigetet épít Dánia az Északi-tengeren.

22 August 2020, Mecklenburg-Western Pomerania, Mukran: A working ship stands on stilts between wind turbines erected in the Baltic Sea between the islands of Rügen and Bornholm (Denmark). In the foreground is the "Arkona" wind farm about 35 kilometers northeast of Rügen with a capacity of 385 megawatts. In the background the offshore wind turbines of the Baltic Sea wind farm "Wikinger" of the energy supplier Iberdrola. Photo: Jens Büttner/dpa-Zentralbild/ZB

Forrás: dpa-Zentralbild/ZB

Fotó: Jens Büttner

A 210 milliárd dán koronából (10 ezer milliárd forint) megvalósuló mesterséges sziget Dánia nyugati partjaitól nagyjából 80 kilométerre létesül és számos európai országgal lesz összeköttetésben.

Ez lesz a világ első mesterséges szigete, amely a tengeren előállított tiszta energia termelésére, tárolására és elosztására szolgál.

A Dán Energiaügynökség szerint a sziget kapacitása kezdetben 200 szélturbina, 3 gigawatt lesz, amely hárommillió európai háztartás energiaszükségletének fedezésére elegendő, és idővel 10 gigawattra bővítik.

Denmark has decided to construct the world’s first windenergy hub as an artificial island in the North Sea " target="_blank" rel="noopener noreferrer">#dkgreen pic.twitter.com/lKrxmWV61q

— Dan Jørgensen (@DanJoergensen) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">February 4, 2021

„Az északi-tengeri energiaközpont lesz Dánia történetének legnagyobb építkezési projektje” – mondta csütörtökön Dan Jorgensen dán éghajlatügyi miniszter.

Egyelőre nem tudni, hogy az építési munkálatok mikor kezdődnek. A sziget a dán kormány ellenőrzése alá fog tartozni, de a projektben magáncégek is részt vesznek. Dánia a Balti-tengerre is tervez egy kisebb energiaszigetet.

A kormányzó szociáldemokraták a dán parlament nyolc pártjával, köztük a legnagyobbakkal egyeztek meg a projektről.

A dán kormány célul tűzte ki, hogy 2030-ig 70 százalékkal csökkenti a szén-dioxidkibocsátást az 1990-es szinthez képest. A megújuló forrásokat hasznosító mesterséges sziget segíti az Európai Uniót is abban, hogy 2050-re elérje célját, a klímasemlegességet.