2021.07.16. 10:02
A babiloni fogság előtti Jeruzsálem falának egyik részletére bukkantak
A babiloni fogság előtti Jeruzsálem falának egyik részletére bukkantak izraeli régészek a Dávid városának nevezett területen – írta a Háárec című újság honlapja.
Israeli researcher Filip Vukosavovic displays a missing section of the city wall of Jerusalem that the Babylonians encountered on the eve of its destruction in 586 BC, after it was excavated by the Israel Antiquities Authority at the City of David national park, in Jerusalem on July 14, 2021. - According to the researchers, this find connects additional sections of the wall, which were uncovered decades ago, and proves, that the eastern slope of the City of David was protected by a single impressive fortification line. Near the wall, a number of finds were uncovered such as a Babylonian stamp seal, a bulla (stamp seal impression) bearing a personal name in ancient Hebrew script as well as vessels that were in use on the eve of the destruction. (Photo by Emmanuel DUNAND / AFP)
Forrás: AFP
Fotó: Emmanuel Dunand
A babiloni hódítás és rombolás előtti Jeruzsálem külső városfalának újonnan feltárt szakaszát az i.e. 8. században építhették – közölte az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerdán.
A városfal keleti, meredek hegyoldali szakaszánál 50 évvel ezelőtt már megtaláltak két falrészletet egymástól mintegy hetven méterre, de mindeddig nem sikerült rábukkanni a közöttük található várfal nyomára.
A még ma is stabilan álló falmaradványt Filip Vukoszavovics, az Ókori Jeruzsálem Kutatóközpontjának munkatársa, valamint az IAA két szakembere, Joe Uziel és Ortal Chalaf vezetésével tárták fel.
A tudósok szerint az öt méter széles építmény sokáig kiválóan szolgálta a védelmet, de II. Nabú-kudurri-uszur babilóniai csapatainak i.e. 587-ben vagy i.e. 586-ban sikerült áthatolniuk rajta, és elfoglalták a várost.
Noha a babilóniaiak mindent el akartak pusztítani, a külső falnak ezeket a részeit nem rombolták le, mert az túl nagy erőfeszítést igényelt volna a meredek emelkedőn.
A felfedezés alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a Dávid városa keleti oldalán korábban felfedezett szakaszok is az ősi fal részei voltak, amelyek már az első Szentély idején, a babiloni hódításig tartó korszakban is álltak.
Az első, a mai óvároshoz legközelebb található 30 méteres részt Kathleen Canyon brit régész tárta fel 1968-ban, a második, jóval délebbre lévő, 90 méter hosszú részletet pedig tíz évvel később Jigál Siló izraeli régész tárta fel.
A két szakasz nagyon hasonlított egymásra, nagyjából azonos domborzati magasságban emelték őket hasonló módon:
kötőanyag, valamint vakolat vagy földkitöltés nélkül, csak kövekből, 5 méter szélességben, 3-4,5 méter magasan.
A Dávid városában végzett korábbi ásatásokon a régészek bizonyítékokat találtak a babilóniai támadásra, ugyanis egy ebből a korból származó vastag rétegben hamut és törött cserepeket leltek.
A kutatók szerint valószínűleg Ezékiás júdai király (i.e. 739 k. – i.e. 687) építtethette a falat, amikor Szín-ahhé-eríba asszír király hatalmas büntető sereggel elfoglalta a falakkal védett júdai városokat, és i.e. 701-ben körülvette Jeruzsálemet is.
A Királyok második könyve leírja, hogy Ezékiás megtagadta az adófizetést az asszíroknak, és feltételezhette, hogy ezért bosszút állnak rajta, ami a védekező építkezésre késztethette.
Borítókép: Filip Vukoszavovics mutatja a fal egy részletét
