Tévedés, hogy a korlátozások jobban károsítják az egészséget, mint a betegség

A koronavírus miatt bevezetett korlátozások kritikusai a pandémia kezdete óta hangoztatják, hogy a járványügyi intézkedések több kárt okoznak az egészségre nézve, mint maga a betegség. A BMJ Global Health című folyóiratban publikált tanulmány szerint viszont csak kevés bizonyíték támasztja alá az elméletet, amely szerint a kezelés rosszabb, mint maga a betegség.

Hogyan lehet vizsgálni egy ilyen kérdést?

A The Guardian című brit napilap cikkéből kiderül, hogy a kutatók a következtetés levonásához azt vizsgálták, a korlátozások milyen hatással vannak a halálozási rátákra, a rutin egészségügyi szolgáltatásokra és a mentális egészségre. Továbbá a Duke Egyetem professzora, Gavin Yamey azt is elmondta, hogy a tanulmány részeként kollégáival olyan országokat is vizsgáltak, amelyek szigorú korlátozásokat vezettek be alacsony esetszám mellett. Összességében tehát a szakemberek olyan nemzetközi adatbázisra alapozták a kutatásukat, amely 94 országra kiterjedően tartalmazta a halálozási adatokat. Így kideríthették, hogy az intézkedések valóban többlethalálozást eredményeztek-e.

Milyen eredményeket hozott a kutatás?

A kutatók megállapították, hogy Új-Zélandon és Ausztráliában nem volt többlethalálozás tavaly. Ezzel szemben az olyan országokban, ahol kevés korlátozást vezettek be, mint például Brazíliában, Svédországban, Oroszországban és az Egyesült Államok egyes részein, magas többlethalálozási mutatók kísérték a pandémiát. Yamey szerint tehát elmondható, hogy azokban az országokban, amelyekben gyorsan és erőteljesen léptek fel a járvány ellen, gyakran akár kevesebben is haltak meg, mint az előző években. Egy további tanulmány pedig arra is rámutatott, hogy a korlátozások akár 6 százalékkal is csökkenthették az éves halálozást mindösszesen azzal, hogy akadályozták az influenza terjedését.

Mi a tanulság a jövőre nézve?

A szakemberek szerint a feltételezés, amely szerint a korlátozások károsabbak lehetnek a betegségnél, részben azon alapul, hogy amíg például a mentális egészség és a korlátozások közötti kapcsolat gyakran szóba kerül, addig a súlyos megbetegedés és a szorongás közötti összefüggés kevés figyelmet kap. Yamey többek között rámutatott, hogy bár az iskola hiánya valóban hatással van a gyerekek mentális egészségére, egy szerettük elvesztése a Covid-19 miatt még erősebben érintheti őket. Ezenkívül a kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy önmagában az egészségügyi szolgálatok igénybevétele nem reprezentálja megfelelően a koronavírussal nem összefüggő megbetegedések számát. Ennek az oka, hogy a korlátozások idején a rendszer túlterheltsége és az egészségügyi intézményekben lévő fertőzésveszély miatti félelem is elrettenthette az embereket attól, hogy orvoshoz forduljanak.