Egymilliárd ember szenvedhet hamarosan az extrém hőségtől

Egymilliárd embert fog érinteni az extrém hőség okozta stressz, ha a klímakrízis hatására a globális hőmérséklet 2 fokkal emelkedik. A The Guardian szerint ez a jelenleg érintett emberek tizenötszöröse. Az erről szóló tanulmányt a brit meteorológiai szolgálat, a Met Office mutatta be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Glasgowban zajló 26. ülésén, COP26 konferenciáján.

Elemzők szerint ugyanakkor a COP26 résztvevő országai által a klímaváltozás mérséklése érdekében legutóbb tett vállalások 2,4 fokos, tehát jóval a biztonságos szint feletti globális hőmérsékletemelkedést okoznak. A Climate Action Tracker, vagyis a CAT kutatói koalíció szerint pedig az országok azon vállalásával, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra jelentősen csökkentik, a Föld még mindig jóval nagyobb mértékben fog felmelegedni 2100-ra, mint ahogyan azt az ENSZ célul tűzte ki.

Az új vállalásokkal is nagyjából kétszer annyit fogunk kibocsátani 2030-ban, mint amennyi kellene az 1,5 fokos határérték tartásához – vélik a CAT elemzői.

A Met Office az úgynevezett wet bulb hőmérsékletet számította ki, amely a hőség és a nedvesség kombinációjával születik. Melegebb hőmérsékleten az emberi test hűtése kizárólag a bőr felszínén keletkező izzadságcseppek elpárologtatásával lehetséges. A lehető legalacsonyabb hőmérsékletet, amelyet víz párologtatásával a levegő adott körülményei között el lehet érni, wet bulb hőmérsékletnek, vagyis WBT-nek hívják. Ha ez eléri a 35 fokot, akkor a test nem képes izzadással hűteni magát, így még az árnyékban ülő egészséges emberek is meghalnak 6 órán belül. A Met Office elemzése 32 fokban határozta meg a WBT-t. Ezen a hőmérsékleten a dolgozóknak rendszeresen, évente legalább 10 napot pihenniük kell a hőkimerültség elkerülése érdekében.

Ha a klímakrízis kezelésére vonatkozó törekvések sikertelenek maradnak, és a globális hőmérséklet 4 fokkal emelkedik, a világ lakosságának fele fog szenvedni a szélsőséges hőmérséklet okozta stressztől.

A hőség a globális felmelegedés legnyilvánvalóbb hatása. Az elmúlt évtizedekben világszerte megháromszorozódott a szélsőséges meleg a városokban. 2020 nyarán az amerikai lakosság több mint negyede szenvedett az extrém hőség hatásaitól, olyan tünetekkel küzdöttek, mint például a hányinger és a görcsök.

Világszerte legalább 166 ezer ember halt meg a 2017-ig tartó két évtizedben hőhullámok következtében az Egészségügyi Világszervezet, vagyis a WHO szerint.

A Met Office elemzését az Európai Unió által finanszírozott Helix projekt kutatásai alapján készítette. A projekttel kapcsolatban feltérképezik a folyók áradásának, az erdőtüzeknek, az aszályoknak és az élelmiszerhiánynak a növekvő kockázatát. Eszerint a világ lakható részét mindenütt legalább egy hatás érinti ezek közül.

Egy optimista forgatókönyv esetén, amikor az egyes országok betartják és megvalósítják hosszútávú ígéretüket, és 2050-re klímasemlegessé válnak, a globális felmelegedés mértéke 1,8 fokban korlátozódhat ebben az évszázadban – emelte ki a CAT.

Ha bármilyen új vállalás nélkül, az eddigiekhez hasonlóan halad tovább a világ, a bolygó akár 2,7 fokkal is felmelegedhet ebben az évszázadban.

A globális felmelegedés 1,5 fokban való mérsékléséhez az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét 2030-ra a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkenteni, 2050-re pedig el kell érni a klímasemlegességet.

Borítóképünk illusztráció