250 éve halt meg Grassalkovich Antal, a gödöllői kastély építtetője

250 éve, 1771. december 1-jén halt meg gróf Grassalkovich Antal, Mária Terézia királynő bizalmasa, az egyik leggazdagabb magyar főúri család hatalmának és vagyonának megalapozója, mecénás, a gödöllői királyi kastély építtetője.

Szerény köznemesi család sarjaként született 1694. március 6-án a Nyitra megyei Ürményben, a mai Mojmírovce, Szlovákia területén. Apja harcolt Thököly kurucai között, a Rákóczi-szabadságharc későbbi legendás generálisa, Vak Bottyán íródeákja, később postamestere volt. Antal a nyitrai piaristáknál és a nagyszombati jezsuitáknál tanult.

Később azzal dicsekedett, hogy amikor Pécsen hallgatott jogot, még koldusdiák volt és a ferencesek konyháján étkezett, amikor pedig Mária Terézia meglátogatta Gödöllőn, meg is mutatta neki azt a 3 cserépedényt, amelyben ebédjét szokta hordani.

A történet azonban vélhetőleg mendemonda, amelyet maga Grassalkovich koholt, annál is inkább, mert Pécsett akkor még nem volt jogi akadémia. A jogot Dubniczky András Trencsén megyei követ, királyi ítélőmester mellett tanulta ki. Az ügyvédi vizsgát 1715-ben tette le, a következő évben a budai kamara ügyvédje lett. 1720-ban már királyi jogügyi igazgató, 1724-ben udvari tanácsos volt, 1727-től pedig ő lett a híres és hírhedt Újszerzeményi Bizottság, a Neoacquistica Commissio elnöke.

Már korábbi tevékenységével csinos summákra tett szert az eljárási díjakból, de ebben a minőségében alapozta meg hatalmas vagyonát.

A bizottságot 1690-ben azzal a céllal hívták életre, hogy a török kiűzése után rendezze a másfél évszázadon át idegen uralom alatt állt területek birtokjogi viszonyait. A nemesség közül azonban földjeiket csak azok kapták vissza, akik igényüket hiteles dokumentumokkal voltak képesek igazolni, letették a hűségesküt és a birtok 10 százalékának megfelelő adót fizettek, erre pedig csak kevesen voltak képesek. A többi birtok a fegyver jogán a koronára került, amely ezeket eladta, vagy politikai szempontok alapján osztogatta szét, jutott belőle Grassalkovichnak is, akinek birtokai meghaladták a 100 ezer holdat.

Vagyonát gyarapították házasságai is. Gyermektelenül elhalt első felesége után, 1731-ben Klobusiczky Krisztina bárónőt, megözvegyülése után 1752-ben annak nővérét, gróf Forgách Ferenc özvegyét vezette oltár elé.

Még 40 éves sem volt, amikor 1731-ben királyi személynökké, az ország nagy bíróinak egyikévé nevezték ki. 1736-ban bárói rangot kapott és a főrendek sorába emelkedett. Csillaga igazán csak Mária Terézia 1740-es trónra lépte után ívelt fel. Része volt a megható jelenetnek a kitervelésében, amikor 1741 őszén az osztrák örökösödési háborúban kétségbeesett helyzetbe került ifjú királynő a pozsonyi diétán gyászruhában, karján csecsemő fiával kérte a magyar rendek segítségét, és abban is, hogy ezt közfelkiáltással megszavazták. A hálás uralkodó Grassalkovichot sorban gróffá, kamaraelnökké, koronaőrré, valóságos belső titkos tanácsossá, főlovászmesterré, a Szent István rend nagymesterévé nevezte ki, sőt 1751-ben személyesen kereste fel annak gödöllői kastélyában.

A gazdag főúr fényűzéséről legendák keringtek

Grassalkovich Arad, majd Nógrád vármegye főispánja is volt, Arad vármegyét ő szervezte újjá. A kivételesen gazdag főúr fényűzéséről legendák keringtek. Az egyik szerint például egy előkelő vendége tiszteletére ezerforintos bankók lángjánál főzetett teát. Ezt korábban az Esterházyakra is terjesztették. Hasonlóan vándortörténet az is, hogy amikor Mária Terézia 1751 nyarán meglátogatta kedvelt hívét, az Pesttől Gödöllőig sóval hintette fel az országutat, hogy a királynő a rázkódó hintó helyett szánkón tehesse meg az utat.

Az viszont igaz, hogy Grassalkovich hatalmas pompával fogadta az uralkodót, de a komoly és puritán asszony neheztelését fejezte ki az iszonyatos összeget felemésztő állatviadalok, tűzijátékok és bálok miatt.

A főúr hatvani és gödöllői uradalmain mintagazdaságot alakított ki, kastélyt építtetett Bujákon, Gödöllőn, Hatvanban és Pozsonyban. Utóbbi ma a szlovák elnökök rezidenciája. Az ő nevéhez fűződik a máriabesnyői kegyhely megalapítása. Nevét leginkább a birtokai középpontjában felépített gödöllői kastély, a legnagyobb hazai barokk palota tartotta fenn. Az 1735-ben kezdődött munkálatok Grassalkovich egész életében folytatódtak, és csak a 19. század közepére fejeződtek be. A család férfiágának kihalta után a Sina bankároké, majd egy belga bank tulajdona lett. Második fénykorát a kiegyezés után élte, ez volt Erzsébet királyné, Sissi kedvenc pihenőhelye.

A második világháború után leromlott állapotú kastély felújítása 1985-ben kezdődött meg, ma múzeum és jelentős rendezvényközpont.

Grassalkovich Antal 1771. december 1-én halt meg Gödöllőn, hamvait a máriabesnyői templomban helyezték örök nyugalomra.