2021.12.07. 16:15
3500 éves arany karpereccel bővült a Nemzeti Múzeum gyűjteménye
Díszítése alapján a bronzkori ékszer viselője előkelő származású, nagy hatalommal bíró ember lehetett.
Egy 3500 éves, 18 karátos aranyból készült karperec a Magyar Nemzeti Múzeum új műtárgya. A tárgy időszámításunk előtt 1600 és 1450 között, 18 karátos aranyból készült, és több mint 300 grammot nyom.
A holdsarlós végű arany karpánt mind kidolgozásában, mind méretében kiemelkedik a korabeli leletek közül.
Az ékszerrel megegyező tömegű aranyból 102 darab, úgynevezett hajó alakú hajkarika készíthető, amely több tucat korabeli ember ékszerigényét elégítette volna ki.
A bronzkori, nagyjából 3500 éves dísztárgy feltehetőleg Tápióbicske környékéről származik, díszítése alapján viselője előkelő származású, nagy hatalommal bíró ember lehetett.
Holdsarlós végű arany karpántok a 19. század vége óta ismertek.
Előkerülésük körülményeiről, régészeti kontextusukról, pontos lelőhelyükről nagyon keveset tudni, mivel a legtöbb tárgy szórványlelet. Az egykorú magyarországi aranytárgyak is jellemzően kincsekből származnak, ez alapján az új karpánt is feltételezhetően egy ilyen impozáns leletegyüttes része lehetett. A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának Őskori Gyűjteménye 2016-ban vásárolta ezt az aranyékszert.
Az új lelet a holdsarlós végű arany karpántok eddig előkerült egyik legnagyobb méretű és legimpozánsabb darabja.
A masszív, jelentős tömegű aranyból készült, reprezentatív lemeztárgyat valószínűleg csuklón vagy felkaron hordhatták. A jelenlegi ismeretek szerint feltehetően egy Tápióbicske környéki középső bronzkori településről származik. Az eddig ismert középső bronzkori karpántok közül ez a legnagyobb méretű, 303,7 grammot nyom.
A karpánt mintái a középső bronzkorban valószínűleg erős szimbolikus tartalommal bírtak. A stilizált ábrázolások között feltűnnek kozmológiai jelenetek, napbárkák és égitest-ábrázolások is.
