2022.05.17. 14:31
A gombák jelenthetik a túlélés kulcsát a globális felmelegedés idején
A növényi anyagot lebontó gombák lehet, hogy egészségesen tarthatják az ökoszisztémákat, különösen aszály után.
Az eső után felcsírázó piros, narancs és pöttyös gombák többet tesznek, mint elsőre gondolnánk. Az őket létrehozó gombák a természetes világot termékenyen és stabilan tarthatják, egy új tanulmány szerint. Sőt, meghatározóak lehetnek a Föl ökoszisztémáinak az egészségéhet, mondja Matthias Rilling a Berlini Szabad Egyetem talaj ökológusa, aki nem vett részt a munkában – olvasható az Origo cikkében.
70 ezer ismert gombafaj van. Ezek magukba foglalják az élesztőt, amelyet a kenyérsütéshez használunk, valamint a penészeket, a zuzmókat, az ehető gombákat, a mérges gombákat és pöfeteg gombákat. Magukba foglalják patogének széles fajtáit is, azoktól kezdve, amik az atlétalábat okozzák az emberekben azokig, amik dollár billiós károkat okoznak a búzán, a kukoricán és más terméseken.
Ezek közül a gombák közül sok a föld alatt él, de a kutatók tradicionálisan kevés figyelmet fordítottak rájuk. Az utóbbi néhány évben azonban az ökológusok rájöttek, hogy néhányuk (például a mikorrhiza talajgombák) óriási földalatti hálózatot alkotnak, amelyek a fákhoz csatlakoznak és ellátják őket tápanyagokkal, lehetővé téve az erdőnek, hogy gyarapodjon.
Lehet, hogy más talajgombák hasonló szerepet játszanak a föld felett?
Hogy megtudják, Manuel Delgado-Baquerozo, a Spanyol Nemzeti Kutató Tanács ökoszisztéma ökológusa csapatával szisztematikusan gyűjtöttek és analizáltak helyi talajmintákat (és a gombákat, amit tartalmaztak) különböző projektek számára. Összesen, a csapat közel 700 mintát analizált trópusi, mérsékelt, és sarki klímákról.
DNS-t használva Delgado-Baquerizo csapata azonosította minden egyes helyszínen, hogy a talajgombák milyen arányban voltak patogének, mikorrhizák, lebontók (mint például a penész). Azt vizsgálták, mennyi fotoszintézis volt folyamatban minden egyes területen, milyen termékeny volt a vegetáció, illetve ez a termékenység mennyire változott az elmúlt 2 évtized alatt.
Ez az adatok egy okos kombinációja
– mondja Rilling.
Az eredmények alapján a füves területektől az erdőkig és a sivatagokig igaz, hogy minél több a lebontó gomba, annál több növény termékenysége marad változatlan az idők folyamán
– számoltak be Delgado-Baquerizo és kollégái a Nature Ecology and Evolution magazinban május 9-én.
Lebontók széles fajtái, a diverzitás biztosíthatja, hogy bizonyos gombák képesek ellátni a fölöttük lévő növényeket tápanyagokkal.
Lehet, hogy nagyobb a szerepük, mint a mikorrhiza gombáké
– emelte ki Sarah Sapsford az Új-Zélandi Elsődleges Iparok Minisztériumának gombás betegség ökológusa.
A patogének viszont gyengíthetik a növényeket és megnehezítik számukra, hogy ellenálljanak az éghajlati nehézségeknek.
Lenyűgöző, hogy minden más változó változásának ellenére helyszínről helyszínre ezek a mintázatok rajzolódnak ki
– hangsúlyozta Matthias Rilling.
A szakember azonban figyelmeztet, a munka nem bizonyítja, hogy a gombás diverzitás okozza a stabilitást (vagy a sérülékenységet). Más faktorok, mint például a talajban lévő más mikrobák diverzitása is fontos lehet. Marina Semchenko, a Tartu Egyetem ökológusa szerint a megállapítások azt sugallják, hogy a diverzitás támogatása kulcsfontosságú lehet az ökoszisztémáink védelméhez, ahogy a klíma melegszik és több lesz az aszály.
Senki nem tudja igazán, hogyan támogassa a talajgomba diverzitást. De a diverzitás értékelésével lehet, hogy képesek leszünk hajszálpontosan megállapítani az ökoszisztémákat, amelyek instabilak és kevésbé reziliensek a zavarásra. Ez egy izgalmas időszak
– mondta Sarah Sapsford.
Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)