Messenger Kids: önkéntes száműzetés

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A digitális média használata káros hatással is lehet a gyermek énképének fejlődésére.

A „Messen­ger Kids”-­alkalmazás a Facebook részéről egy olyan jóhiszemű próbálkozás szeretne lenni, amely által a szülők kontrollálhatják gyermekük tevékenységét.

– A Facebook azzal indokolja még az új program létjogosultságát, hogy a gyermekek ezzel könnyedén kapcsolatot tarthatnak majd a távoli családtagjaikkal. A célmeghatározás azért csak jóhiszemű próbálkozás véleményem szerint, mert bár a regisztrációs űrlapon meg kell adnunk életkorunkat, azt azonban az oldal nem ellenőrzi, hogy az adatok mennyire valósak – fogalmazta meg véleményét Posztós Réka gyermekpszichológus.

Könnyebb kapcsolatlétesítés

Az interneten olvashattuk, hogy az egyik legnagyobb közösségi hálózat tavaly decemberben indított egy olyan alkalmazást, amelyet a tizenhárom év alatti korosztálynak szánt a cég. A „Messenger Kids” valószínűleg az első olyan közösségi médiaplatform, amelyet számtalan kiskorú fog használni. Mint tudjuk, a közösségi oldalak szinte kikerülhetetlen velejárói a mai életünknek, így gyermekeink mindennapjainak is. Ők már az a generáció, akik beleszülettek a közösségi oldalak világába, és funkciójuk természetes számukra. Posztós Rékát kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleménye az új programról, ezenkívül érdekelt még az is, hogy a digitális médiai befolyásolhatja-e a gyermekek egészséges fejlődését.

– Az olyan családokban, ahol elsőrendű a közösségi média útján folytatott kommunikáció, a gyerekek azt tanulják meg szüleiktől, hogy a közösségi oldal használatával könnyedén létesíthetek és tarthatok fenn kapcsolatot emberekkel, anélkül, hogy személyesen kellene velük találkozni. Nem kell megszólítani őket szemtől szemben, nem kell kezet fogni velük. Elég csak egy virtuális profil „mögül” rájuk írni. Így egyrészt azt tanulják meg, hogyan kell ebben a virtuális térben kommunikálni és ebben a közösségben létezni, abban pedig nem lesz részük, hogyan kell társas helyzetben kapcsolatot kezdeményezni és fenntartani. Nem, vagy teljesen másképp élik meg a kezdeti kíváncsiságot és izgalmat, amit egy számukra új, ismeretlen személlyel való kapcsolat kezdeményezése hordoz magában – magyarázta a pszichológus.

Példaképeket választanak

– Sokak számára így nehéz marad a társas kapcsolatok kialakítása, a könnyebb utat választva profiljuk mögé bújva ismerkednek és szereznek virtuális barátokat, így afféle önkéntes száműzetésbe vonulnak. Kizárják magukat a társas helyzetekből. Kialakul az a hamis érzésük, hogy sok barátjuk van, miközben a négy fal, illetve egy képernyő a valódi társaságuk – mondta Posztós Réka.

Azt is hozzátette: néhány évvel ezelőtt még arról beszéltünk, hogy a gyermekek televíziózási szokásai hogyan befolyásolják őket. A közösségi média hasonló veszélyeket rejt: sok olyan véletlenszerű tartalmat is kínál, amely számukra túlterhelő, érthetetlen. A fiatalok még nem képesek felelősséggel kezelni saját profiljukat.

Gyermekeink mintákat, példaképeket választanak önmaguk számára, természetesen akár többet is. A digitális média veszélye abban rejlik, hogy a felhasználók olyan profilt hozhatnak létre saját magukról, amilyet csak szeretnének: teljesen újra is alkothatják magukat."

Az ifjoncok azonban erre a felismerésre még nem nyitottak. Feltétel nélkül elhiszik, amit látnak, olvasnak, hallanak. Mindemellett a virtuális világ kommunikációs eszköztára teljesen eltérő a személyes találkozások kommunikációs helyzeteitől. A gyermek, aki inkább érzi otthon magát a digitális világban és gördülékenyen kommunikál ebben a környezetben, előfordulhat, hogy valódi emberek között nehézkesen kezd kommunikációt – szociálisan ügyetlen, hiszen eszköztára ezekre a helyzetekre kevésbé terjed ki – hangsúlyozta Posztós Réka.

Közismert tény, hogy a szemfüles gyerekeknek és kamaszoknak már jó ideje van Facebook-profiljuk. Jobb esetben szülői kontrollal, rosszabb esetben akár szüleik tudta nélkül, kontrollálatlanul is. Az is előfordul, hogy egy tini több profilt is létrehoz magának, melyek közül egy alkalmas arra, hogy szüleivel „kapcsolatban” legyen, míg az alternatív, szülei számára ismeretlen profilon bármi történhet vele.

Építő jellegű is lehet

– Hogy milyen hatással lehet az alkalmazás és általában a közösségi oldal a szülő-gyerek kapcsolatra, még kevésbé kutatott téma. Azt azonban saját tapasztalataimból nyugodtan állíthatom, hogy alap konfliktusforrás: a szülők általában késleltetnék és korlátoznák a gyermekek „digitális életét” – felismerve annak veszélyeit –, míg a gyerekeket hajtja a kíváncsiság és az információéhség. Ez a két pólus pedig igen gyakran egymásnak feszül – emelte ki a gyermekpszichológus.

Azt is elmondta, hogy a gyerekek számára a jól korlátozott Facebook-használat építő jellegű is lehet. Érdekes és hasznos dolgokat is tanulhatnak a megfelelő oldalak követésével, csoportokban kapcsolatot tarthatnak másokkal, akik hasonló érdeklődési körűek.

Szerinte a hangsúly a felelősségen van: figyelmes szülő által jól kontrollált közösségi médiahasználat nem kell, hogy szükségszerűen rossz hatással legyen gyermekeinkre – mondta.

Társas összehasonlítás

Posztós Réka arra is felhívta a figyelmet, hogy az alacsony önértékelésű, szorongásra és depresszióra hajlamos fiatalok számára veszélyeztető faktor lehet az a negatív élmény, amivel találkozhatnak a közösségi média útján is: kéretlen megjegyzések és ismerősök. – A serdülők személyiségfejlődésében nagyon fontos helyet kap a társas összehasonlítás. Ahogy David Baker, a téma kutatója is kiemeli: hogy ha az ember közösségi oldalakon hasonlítja magát másokhoz, nagyobb valószínűséggel fogja tőle depressziósnak érezni magát, mintha offline tenné ugyanezt. Gondoljuk csak el, milyen hatással lehet ez egy szorongó, önmagát kereső tinédzserre – tette hozzá a szakember.

- Nagy Emese -