A fogyás csapdájába esve

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Szomorú adatok: húsz éven belül minden ötödik anorexiás belehal a betegségbe.

– Nagyon sok a félreértés általában az evészavarokkal, így az anorexiával kapcsolatban is. Nem étvágytalanság áll a háttérben, hanem az érintett személy szándékosan próbál lefogyni, ami többnyire „sikeres” is, mindezt azonban egészségtelen, sőt életveszélyes módon teszi.

Az anorexia nervosa egy pszichiátriai betegség, mely a legnagyobb halálozással jár. Nagyon súlyos és nem ritka jelenség, számtalan veszéllyel: testi szövődmények tömkelegével és pszichiátriai kísérőbetegségekkel – hangsúlyozta a legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Pál egyetemi docens, akit annak okán kérdeztünk, miszerint egyre több az anorexiás beteg Hajdú-Bihar megyében is.

Fiatalon esnek áldozatul

A szakember kifejtette, a betegség kialakulásától kezdve 10 éven belül az anorexiás személyek 8 százaléka meghal, 20 éven belül pedig 20 százalékuk, tehát minden ötödik egyén életét veszti. Mivel többnyire tizenéveseknél vagy huszonéves fiatal felnőtteknél kezdődik a betegség, huszonévesek, harmincasok a kór halálos áldozatai.

Korábban úgy vélték, hogy az evészavarok a fehér bőrű, nyugati társadalomban élő nőket érintik, azonban ezt a feltevést már az 1980-as években megcáfolták. – A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy az evészavarok fennállhatnak a színes bőrűeknél, a gazdaságilag kevésbé fejlett országokban élőknél, kelet-európaiaknál és a férfiaknál is.

A becslések szerint ma Magyarországon 30-50 ezer embert érintenek a klinikai súlyosságú, ún. klasszikus evészavarok, azaz az anorexia nervosa és a bulimia nervosa – mondta Szabó Pál, aki immáron három évtizede foglalkozik az evészavarokkal. Hozzátette, újabban már az elhízást is evészavarnak tekintik, és az evészavarokkal együtt tárgyalják. Hazánkban – és általában a gazdaságilag fejlettebb országokban – a gyermekek és serdülők mintegy 10 százaléka, a felnőtteknek pedig mintegy 20 százaléka elhízott.

Kövérnek látják magukat

A szakember kitért az anorexia tüneteire is. Legszembetűnőbb közülük a túlzott, szemmel látható lesoványodás, melyet az egyén próbál leplezni.

– Az anorexiás beteg egy irreálisan sovány alak elérésére törekszik, miközben nincs tisztában azzal, hogy ez kóros és megdöbbenést kelt. Ráadásul a tesztészlelés zavara is fennáll, így csontsovány állapotban is inkább hájasnak, elhízottnak érzi magát, azaz nincs betegségtudata. Túlzott jelentőséget tulajdonít az alaknak és a testsúlynak, ami meghatározza a mindennapjait – sorolta a tüneteket az egyetemi docens.

– A koplalás és a falásroham egyaránt előfordulhat, jellemző, hogy az étkezéseket bűntudat kíséri. Az érintettek nagyon félnek az elhízástól még akkor is, ha például 170 centiméteres magasság mellett akár 30 kilogrammra is lefogynak – folytatta a szakember.

A tökéletességre törekednek

Szabó Pál elmondta azt is, hogy míg korábban a betegség diagnosztizálásakor számított az, ha az egyén havi vérzése legalább három hónapra kimaradt, ma azonban ez már nem tartozik a diagnosztikai kritériumok közé. – A folyamat hátterében gyakran az áll, hogy ezek a lányok félnek a felnőtté válástól, és szeretnének visszatérni a gyermekkor biztonságos világába. Eltűnnek a másodlagos nemi jellegek, a nőies alak, megszűnik a vérzésük. Gyakran szexuális molesztálás vagy akár nemi erőszak is megelőzheti ezt a folyamatot – hangsúlyozta.

A testi tünetek mellett bizonyos személyiségvonások is jellemzők az anorexiásokra. Jellegzetesen tökéletességre törekszenek minden téren, a tanulásban, sportban, művészetekben kiemelkedő eredményeket érnek el. Ambiciózusok, perfekcionisták, maximalisták. Ugyanakkor kényszeresek, merevek, makacsok. Nagy önuralommal, szorgalommal rendelkeznek, fokozott önkontroll, rendszeresség, rendszeretet jellemző rájuk. Mintha kerülnék az érzelmeket, és általában aszexuálisak, testileg, lelkileg gyermeki vonásaik vannak.

Az iskola szerepe is fontos

A szakember elmondta, hogy mint minden más betegségnél, az anorexiánál is a megelőzés lenne a megoldás. – Ebben az iskoláknak is szerepet kellene vállalniuk, nagyon fontos lenne a pszichoedukáció. Ezzel szemben azt látjuk, hogy például a tanár tesz megszégyenítő megjegyzéseket a diák súlyára vagy alakjára, ha nem jól csinálja a tornagyakorlatot a testnevelésórán. Arról nem is beszélve, hogy az osztálytársak és a család is tehet ártó megjegyzéseket. Abba is gondoljunk bele, hogy az evészavaros anyáknak is vannak gyermekeik. Ha egy kislány azt látja, hogy az anyja szidja magát a súlya miatt, akkor a gyermeknek is az lesz a fontos, hogy sovány legyen – mondta Szabó Pál.

Mindezek amiatt is fontosak, mert az evészavarok olyan pszichés betegségekkel járhatnak együtt, mint a szorongás, a depresszió vagy az öngyilkosság.

– Elterjedt a kultúránkban a karcsúság ideálja, és az elhízás megítélése is gyökeresen megváltozott. Míg száz éve a kövérséghez pozitív dolgokat társítottak, úgymint a gazdagság, a hatalom, a nőiesség, az anyaság vagy a bőség, addig ma a nyugati társadalomban stigmatizálják az elhízottakat. Ma azt feltételezik róluk, hogy lusták, megbízhatatlanok, buták vagy kevésbé intelligensek, és nincs önuralmuk, akaraterejük – ismertette a szakember, hangsúlyozva azt, hogy az elhízás valóban számos betegség kockázati tényezője, melegágya lehet.

- Vass Kata -