Gyermekek a mérgező szeretet hálójában

Debrecen - A túlféltő szülők viselkedése szeretetteljes, de saját félelmeiket sokszor rákényszerítik a fiatalokra.

Susan Forward írónő úgy gondolta, hogy szüleink mentális, emocionális magvakat ültetnek el bennünk, melyek velünk együtt fejlődnek. Ezek a magvak befolyásolják saját magunkról, a világról alkotott képünket és elvárásainkat. A szülők jelentős része hibáikkal együtt „elég jó”, ami azt jelenti, hogy empatikus és érzékeny a gyermekével szemben. Törekszik arra, hogy biztosítsa a gyermeke számára a jóllétet, az önmegismerést és az érzelmi stabilitást. Ezeknek a szülőknek a gyermekei fel tudják dolgozni az alkalmankénti dühöt, frusztrációt, mivel kellő mértékű és mennyiségű szeretetben és családi megtartásban részesülnek. Átélhetik azt az élményt, hogy ők elfogadhatók és szerethetők, ami hatalmas biztonságérzetet nyújt nekik. „Mérgezést” Susan Forward szerint azok a szülők követnek el, akik nem ennek a biztonságot jelentő érzelmi bázisnak a magvait ültetik el gyermekeikben, hanem megnyilvánulásaikkal negatív irányba billentik el a mérleg serpenyőjét – akarva vagy akaratlanul.

Az általuk okozott érzelmi károsodás az idő előrehaladtával terjedni, növekedni kezd, akárcsak a méreg hatása. Ha a gyermek ezekből a sérelmekből kezd táplálkozni, akkor az meghatározhatja a későbbiekben az önmagáról alkotott képét és a világtól való elvárásait – tette hozzá Posztós Réka pszichológus integratív gyermekterapeuta, akitől a továbbiakban megtudhatjuk, hogy milyen jövőbeli következményei lehetnek a szülői túlféltésnek.

Alacsony önérvényesítés

A túlféltő szülők viselkedése szeretetteljes, de saját félelmeiket részben vagy egészben rákényszerítik gyermekükre. Megvédik a külvilág összes támadásától, de cserébe elveszik tőlük a lehetőséget, hogy megtapasztalják képességeiket, így ők gyakran érzik magukat inkompetensnek, gyámolításra szorulónak.

– Ezek a gyermekek felnőve természetesnek veszik, ha pozitív megerősítéseket kapnak. Frusztráció toleranciájuk azonban magas, gyakorta sértődékenyek, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogyan ők szeretnék azt. Önérvényesítésük alacsony szintű marad.

Előfordul, főleg kamaszkorban, hogy a túlféltett gyermek megpróbál ellenszegülni a szülői elvárásoknak. Megpróbál szabadulni a fojtogató irányítás alól. Terhesnek érzi a túlzott óvást és gondoskodást. Mivel azonban a mag, melyet elültettek, elég mélyen gyökerezik, csak ritkán sikerül ténylegesen kitörni a túlféltettségből – mondta Posztós Réka.

Meg akarják óvni a gyermeket

A szülő-gyermek kapcsolat a legfontosabb és legszorosabb érzelmi kapcsolat, elvárásaik alapvetően befolyásolják életünk alakulását. – Ennek a kapcsolatnak a mintájára hozzuk létre más társas kapcsolatainkat. Ha a gyermek azt tanulja meg a szüleitől, hogy kezdeményezhet, legyenek céljai, valamint tegyen meg mindent ezek eléréséért, akkor képessé válik így viselkedni és a környezete is ekként fog rá tekinteni. A magas teljesítményre vonatkozó szülői elvárások, komoly teljesítménykényszereket hozhatnak létre a gyermekben. De a bizalomból, hitből, szülői szeretetből származó elvárások, mint ahogyan arról fent is beszéltünk, szárnyakat is adhatnak.

Amikor a szülők csak alacsony teljesítményt feltételeznek gyermekeikről, gyakran esnek abba a hibába, hogy merő szeretetből próbálják megóvni őket a kudarctól, így tanácsokkal, útmutatással látják el őket. Sőt gyakran meg is oldják a gyermekük előtt álló kihívásokat.

Sajnos mindezzel azt érhetik el, hogy gyermekük önállótlanná, gyámolítandóvá válik, aki megerősítésre és irányításra szorul – hívta fel a figyelmet a pszichológus.

Túlzott szülői elvárások

A szülőknek talán az a legnehezebb feladatuk, hogy jól átgondolt határokat, korlátokat állítsanak fel gyermekük részére. – Ezeket úgy kell megalkotnunk, hogy megadják a kellő biztonságot, de lehetőséget nyújtsanak arra, hogy a gyermek kipróbálhassa és megtapasztalhassa saját képességeit, készségeit. A túlzott szülői elvárásoknak több fajta kimenete lehet: érezheti azt a gyermek, hogy ő nem elég jó szülei számára, és ez a szorongás megbéníthatja, aminek következtében tényleg nem tud majd teljesíteni. De gyakoribb, hogy ezek a gyermekek törekedni próbálnak a maximális tökéletességre, arra, hogy mindig mindenben kimagaslóak legyenek, hiszen ez biztosítja számukra a szülői szeretetet. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy mindkét eset szorongást válthat ki a gyermekből, amely gyakori esetben testi tüneteket is produkálhat – fűzte hozzá végezetül az integratív gyermekterapeuta.

- Nagy Emese -

[related-post post_id="3810920"]

[related-post post_id="3793034"]