Hogyan költözhetünk gyermekekkel?

Debrecen - A szülő felelőssége, hogy a változás izgalmas, lehetőségeket hordozó életeseménnyé váljon.

A változások mindenkire hatással vannak, persze nem tudhatjuk, hogy milyen újat hozhatnak az életünkbe, de azért sokszor merészek vagyunk és engedünk a csábításnak. Számtalan olyan élethelyzetbe csöppenhetünk, amiben egyedülállóként könnyebben tudunk döntést hozni. Azonban szülőként már nem gondolkodhatunk csupán a magunk fejével, hiszen figyelembe kell venni, előtérbe helyezni a gyermekeink vágyait, érzéseit. Megannyi család dönt a költözés mellett akkor, ha esetleg egy olyan új munka van kilátásban, ami sokkal jövedelmezőbb a mostaninál, de sajnos messze van a jelenlegi lakóhelytől. Emellett új lakás mellett dönthetünk akkor is, ha nagyobb városban szeretnénk élni, környezetváltozásra vágyunk, esetleg teljesen új életet akarunk kezdeni. Jenei-Márku Hajnalka klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológustól megtudhattuk, ha a költözés egy család életében áll be, az a családot mint rendszert is érinti, akár párkapcsolati, akár szülő-gyerek kapcsolati szinten is lehetnek feszültségek.

– Nagyon fontos, hogy a szülők ebben a helyzetben milyen mintát adnak, ők hogyan élik meg a költözést, nekik mennyire megterhelő, mit kommunikálnak a gyerekek felé. Ha ebben a stresszesebb időszakban megtalálják a szépet, új otthonuk lesz, ami rengeteg új lehetőséggel, élménnyel jár, és ezt adják át a gyermekeknek is, könnyebben megy majd a régi otthontól való elválás – kezdte lapunk tájékoztatását a szakember.

Harmónia biztosítása

A gyermekek sokkal sérülékenyebbek, mint a felnőttek, ezt természetesen a szülők is tudják, ezért is van az, hogy számos helyzetben mindig a gyermekek nézőpontjából vizsgáljuk a történéseket. Próbálunk olyan helyre menni nyaralni, ahol gyermekbarát környezetben lehetnek a csemetéink, olyan harmóniát biztosítani nekik, ahol otthonosan érezhetik magukat. Általában a költözés megviseli a gyermek lelkivilágát, hiszen az addig megszokott kis életétől el kell búcsúznia.

Traumatikus élmény

– A gyerekek számára a legfontosabb annak a megélése, hogy biztonságban vannak, az őket körülvevő történések kiszámíthatóak, a családi kapcsolatok bizalmat, pozitív érzelmeket hordoznak. Ezért a szülőnek figyelembe kell vennie, hogy a költözés maga egy folyamat legyen, ne egyik napról a másikra történjen. Adjanak időt a gyereknek felkészülni a változásra és ne zárják ki ebből a fontos eseményből. Emellett ebben a folyamatban nemcsak a lakóhelytől búcsúzik az ember, hanem a megszokott közegtől, kapcsolati rendszertől, akár barátoktól is, főleg, ha új városba vagy országba költözik. Emiatt érdemes felkészíteni a gyerekeket arra is, hogy óvodaváltásra, iskolaváltásra is sor kerülhet, ami a korábban fontos kortárskapcsolatok megszűnésével is járhat. Kapcsolataikban kétszeresen is sérülhetnek, el kell válni a korábban meghatározó szociális hálótól, és fel kell készülni egy idegen, új közegre – hangsúlyozta a szakpszichológus.

A gyermekek nem mindig tudják olyan egyszerűen feldolgozni a változásokat, mint a felnőttek, hiszen sokkal sérülékenyebbek és ragaszkodóbbak. Ezért is van az, hogy a csöppségek olyan sokáig kötődnek egy-egy plüsshöz, párnához, mert az számunkra a biztonságot és az egyensúlyt jelenti.

Romolhat a teljesítmény

A szakember kiemelte, a szülő felelőssége, hogy a költözés ne traumatikus élménnyé, hanem egy izgalmas, új lehetőséget hordozó életeseménnyé váljon. A mai világban sokkal mobilisebbek, kevésbé röghöz kötöttek az emberek, mint a korábbi generációk esetében, emiatt rugalmasabban állnak a lakóhely váltáshoz is. Ezt a rugalmasságot át lehet adni a gyermekeknek, természetesen az életkori sajátosságokat is figyelembe véve. Szem előtt kell tartani, hogy a gyakori költözések kutatások szerint ronthatják az iskolások teljesítményét, érzelmi, viselkedési problémát, a szociális készségek csökkenését vonhatják maguk után.

Együtt minden könnyebb lehet

Felnőttként némileg nehezebb magunk mögött hagyni a múltat, hiszen akár évtizedeket is eltölthettünk a régi lakóhelyünkön, azonban könnyebben tudjuk tartani a kapcsolatot a szeretett barátainkkal, rokonainkkal, mint a gyermekeink. Azt gondolhatjuk, hogy hamar megszeretik az új környezetet a csemetéink, találnak új barátokat, lesznek új kedvenc játszóterek és biztosan lesz a szomszédnak egy ugyanolyan aranyos kutyusa, mint amilyen az előzőnek volt. Persze ezek a feltevések mind igazak lehetnek, de azzal is számolnunk kell, hogy az utóbbiakban felsoroltak csak gyermekkorban lehetnek érdekesek. Egy kamaszt ugyanúgy megviselheti a változás, hiszen neki már kiforrott baráti társasága lehet, akik számára – a családja után – a legfontosabb emberek.

Honvágy, magány

A szülőknek van a legfontosabb szerepük abban, hogy a gyermekek, legyen az kisebb csemete vagy tinédzser, ­feldolgozzák és szeressék a változásokat. Számtalan olyan eszközt bevethetünk, amelyekkel könnyebbé tehetjük a saját és a gyermekeink dolgát, egyszerűen ismernünk kell, hogy mik azok, amik számukra a legfontosabbak.

– Elengedhetetlen, hogy a gyermek is megélje a költözést, ne csak az elszenvedője legyen, tehát vonják be a szülők aktívan ebbe a folyamatba. A családtagok pakolhatnak, dobozolhatnak együtt, óvodás kortól akár már a gyermekre is rá lehet bízni, hogy a játékait maga rakja el. Menjenek el együtt megnézni az új lakhelyet és annak környékét. Ez is egyfajta együtt töltött minőségi idő lehet, hogy közösen fedezik fel azt, hogy az új környéken hol van az iskola, óvoda, a játszótér, sportpálya, uszoda, a bolt, a buszmegálló. Részt vehet az új szobája kicsinosításában, beleszólása lehet, hogy mi hova kerüljön, így komfortosabban érezheti magát benne, könnyebben birtokba tudja venni. Ha először lesz saját szobája, az ajtajára ki lehet írni a nevét, ez büszkeséggel, örömmel töltheti el a gyermeket. Elbúcsúzhatnak a kipakolt lakástól is, és ha a gyermek szeretné, és van lehetőségük, vissza-vissza járhatnak a régi játszóterekre, környékre nosztalgiázni. Részt vehet az új bútorok kiválasztásában, vásárlásában, mintha az új otthonuk ­puzzle-darabkáit szimbolikusan együtt raknák össze. Ha új városba költöznek, egyeztessenek a barátokkal, óvó nénikkel, tanár nénikkel, hogyan fogják tartani a kapcsolatot, hiszen ezek a kötődések is segíthetnek enyhíteni a honvágyat vagy a magányosságot. Emellett fontos lehet az új pedagógusokkal is beszélni, hogy ez az időszak nehezebb lehet a gyermek számára, és segítsék az új közösségbe való beilleszkedést. Természetesen az a legfontosabb, hogy figyeljenek a gyerekek jelzéseire, és adjanak nekik időt, türelmet, hogy elfogadják a változást – tette hozzá Jenei-Márku Hajnalka.

- Nagy Emese -

Magatartási probléma, magányosság érzése

A költözés miatti változások több szinten, életkortól függően terhelhetik meg a gyermekeket. A kisebb gyerkőcöknél akár az alvás ritmusát is megzavarhatja egy számára még idegen szoba, gyakoribbak lehetnek az alvásproblémák, vagy az, hogy nem akar egyedül aludni. Az új szoba barátságossá, személyessé tétele, akár régi, kedves tárgyak elhelyezése vagy éjszakai fény használata mellett fontos, hogy a korábbi alvási vagy napi rituálék ne változzanak meg jelentősen. Kisiskolás korban jelentkezhet teljesítményromlás, magatartási probléma, magányosság érzése, ezekben az esetekben nagyon fontos együttműködni a pedagógusokkal és figyelni a gyermekek jelzéseire. Mivel a kamaszkor mint életkori szakasz fő feladatai közé tartozik az identitáskeresés, leválás, önállósodás, egy érzékenyebb tinédzser érezheti úgy, hogy a költözés miatt gyökértelenné válik megszokott szociális hálója nélkül – mondta Jenei-Márku Hajnalka.