Eskü: szeretetből házasságot kötni

Debrecen - Az önzetlenség előtérbe helyezésével elkerülhető a házasság megromlásához vezető konfliktus elfajulása. Interjú Törő András atyával, a Szólj be a papnak nevű kezdeményezés egyik szereplőjével.

A váláshoz kapcsolódó tevékenységet folytató pszichológusok, családterapeuták, mediátorok szerint az önismeret folyamatos fejlesztése mellett legfontosabb a megfelelő szintű őszinte és idejében történő kommunikáció. Több lehetőség létezik, amit a házasságuk felbontása mellett döntők nem merítenek ki, mielőtt döntést hoznak. Úgy tűnik, társadalmunk konfliktuskerülő, egymástól elforduló szociális hangulata leszoktatta az egymással együtt élő embereket arról, hogy megbeszéljék a problémáikat.

Milyen jelentőséggel bír az Isten előtt tett házassági eskü?

Az Isten előtt tett házassági eskü – mondjuk úgy – szentesíti a házasságot. A felek tulajdonképpen Isten előtt is kinyilvánítják, hogy az ő Egyháza szerinti házasságot akarnak egymással kötni. Alapvető tulajdonsága ennek az eskünek, hogy nem kényszerített. Az esküt önként és szabadon, minden kényszertől mentesen kell kinyilvánítaniuk egymásnak a házasulandó feleknek. Az esküvel azt nyilvánítják ki, hogy szeretik egymást, szeretetből kötnek házasságot, s azt egy életre szólóan akarják, csakis egymással.

Miért nem fogadja el az egyház a válást?

Lehet, hogy furcsának tűnik, de vannak olyan dolgok, amikbe még az „egyház” sem tud beleszólni. Ezek olyan mély gyökerű, természetfeletti dolgok, amelyekbe egyszerű emberi kéz nem nyúlhat bele. A civil jog ezeket a dolgokat természetjogi (illetve isteni jogi) dolgoknak nevezi. Általános jellemzőjük, hogy Istenből, a természetből vagy az észből leszűrhetők, és magasabb rendűek a pozitív, ember alkotta jognál. Az egyház ilyen isteni természetűnek tartja a házasság felbonthatatlanságát is. Amikor Márk evangéliumában Jézust a farizeusok próbára akarták tenni, és azt kérdezték, hogy el szabad-e a férjnek bocsátania a feleségét – tehát, hogy elválhat-e tőle –, Jézus is azt válaszolja, hogy a természetjogi/isteni eredetű dolgokba emberi kéz nem nyúlhat bele: „Amit tehát Isten összekötött, azt ember ne válassza szét”.

Van kivétel?

A katolikus egyházjogban nem létezik a civil jogban ismert „válás” fogalma. Az egyik fél csakis a másik fél halálával szabadul fel a házasság köteléke alól, erre utal a jól ismert „holtomiglan-holtodiglan” kifejezés is. A katolikus egyházjogban létezik olyan peres eljárás, ami lefolyásában hasonlít egy világi válóperhez. Ahhoz, hogy egy házasságról bebizonyosodjon, hogy érvénytelen, objektív okok szükségesek, például, ha valakit kényszerítettek, hogy házasságot kössön valakivel, az nem volt szabad a döntése meghozatalakor. Ezt a kényszert természetesen bizonyítani kell az eljárásban. Létezik egyetlenegy kivétel, ami a mindenkori katolikus egyházfőnek, a római pápának van fenntartva. A pápa felbonthat érvényesen megkötött, de nemi aktussal be nem teljesített házasságokat, ezek az úgynevezett el nem hált házasságok. Ez a kivétel természeténél fogva nagyon ritka, és tulajdonképpen csak félkivételnek tekinthető, hisz egy be nem teljesített házasságról van benne szó, egy olyan házasságról, amely – jogilag nézve – még nem jött teljesen létre.

SZD