Az udvarlás manapság idejétmúlt?

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Minden korszaknak megvan a maga értéke, de ma a kapcsolatok rövid életűek, az emberek bármikor lecserélhetők.

Az ember életében az egyik legszebb pillanat, amikor rátalál a szerelem, de tudjuk, hogy ez nem egy csettintés alatt történik. Talán sokszor nem is tudjuk, hogy mit érzünk, egyszerűen csak vonzalmat valaki iránt, meg akarjuk közelebbről ismerni, de lehet, végül a szikra is kialszik, vagy épp ellenkezőleg. Mindennek megvan a maga menete, az érzelmeket nem erőszakolhatjuk ki egymásból, annak szép lassan kell felépítkeznie, ebben pedig mindkét félnek nagy szerepe van.

Szülői minta, ami kikopik?

Bizonyára mindenki ismeri azt a szerelmei történetet, hogy a szülei, nagyszülei hogyan ismerkedtek meg. A férfiak miként udvaroltak a hölgyeknek, és mi is vezetett oda, hogy a család női tagjai átadták kezüket és szívüket a választottjuknak. Ahogy az évek eltelnek, úgy a szokások is átalakulnak, vannak olyanok, amelyek megerősödnek, de olyanokkal is találkozhatunk, amelyek örökre a feledésbe merülnek. Lindák Linda pszichológus kételkedik abban, hogy napjainkban egyáltalán beszélhetünk-e még udvarlásról, szerinte a szó kikopik lassan a használatból, szinte már ódivatúnak tűnik.

Beszűkültek a lehetőségek

– A változás elég nagy, egyre gyakoribb, hogy a nők kezdeményeznek, a férfiak mintha elbátortalanodtak volna. Főleg a 40 év feletti férfiakra jellemző egyfajta teljesítmény-szorongás, úgy érzik, hogy egy azonos korú nőnek nem tudnak eleget nyújtani, ezért sokkal fiatalabbakkal kezdenek kapcsolatot. Szinte nincs is „udvarlás”, udvariasság, hanem azonnal a lényegre tér a kezdeményező fél. Elég gyakori, hogy hamarabb kerül sor a testiségre, mint az ismeretség elmélyítésére. A 40-45 évnél fiatalabbak körében már egyáltalán nincs értéke a korábbi udvarlási gesztusoknak.

Szintén problémát jelent, hogy beszűkültek az ismerkedési lehetőségek. Különösen igaz ez, ha az ember már elmúlt 20-30 éves, esetleg egy házasságon is túl van. Nagyon jól mutatja az udvarlási szokások megváltozását az is, hogy ma már szinte sehol nem látunk virággal a kezükben kedvesükre várakozó fiatalembereket, ami 10-20 éve teljesen megszokott volt – mondta a párkapcsolati tanácsadó.

Szinte megfejthetetlen az, miért tűnnek el olyan értékek az életünkből, amelyek jó hatással voltak ránk és a kapcsolatainkra. Régen az emberek a vonaton egymással beszélgettek, hiába ismeretlenek voltak, mégis kezdeményeztek, akár barátságok köttettek. Manapság a laptopunkkal szemezünk végig, vagy a fülhallgatónk monológját hallgatjuk a végállomásig. Egyszerűen nyitott kérdés marad az, hogy tényleg ciki manapság közvetlennek lenni, vagy csak nem akarunk az úttörők táborába tartozni? – Szerintem egyáltalán nem ciki udvarolni. Ezt tapasztalom a 40 év feletti klienseimnél is, vágynak a virágra, a kedves szavakra, romantikára, de egyre kevésbé kapják meg. A szerelmeslevél is kezd kimenni a divatból. A fiatalok viszont egyáltalán nem érzik már szükségét az udvarlásnak. A kapcsolatok rövid életűek, az emberek bármikor lecserélhetők, az udvarlás viszont, valljuk be, hosszadalmasabb műfaj – fűzte hozzá a pszichológus.

Elmosódó határok

– Az ismerkedésnél, ahogy minden kommunikációban, az egyenesség és a nyíltság a legfontosabb. Mindenkinek jólesik a dicséret, a bók. Nagyon nehéz azonban meghúzni a határt, hogy kinél mi számít nyomulásnak. Sokszor 40-45 év felett érdemes kicsit konzervatívabbnak lenni, ott sikeres lehet az udvarlás, a fiatalabbaknál azonban már nincsenek olyan szabályok, amelyek irányt mutathatnának a hódításban.

A randizás, udvarlás egyébként azért fontos, mert fejleszti a kapcsolatteremtéshez szükséges készségeket, illetve segítségével felismerhetjük, hogy valójában milyen társra vágyunk. Komoly veszélynek teheti ki ugyanis magát, aki túl hamar, túl sok érzelmet fektet egy kapcsolatba. Egy párkapcsolat akkor fejlődhet egészségesen, ha átmegy bizonyos tapasztalatokon, élményeken – ilyen egymás munkájának, barátainak, családjának megismerése, az erősségek és gyenge pontok felfedezése, az alapvető értékek tisztázása, a konfliktuskezelés módjának kitapasztalása. És ez bizony maga az udvarlás folyamata – mondta Lindák Linda.

Másra vágyik a kamasz...

Van úgy, hogy nem tudjuk eldönteni, konkrétan mire is vágyunk; ha nem kapunk elegendő törődést, akkor akár szemrehányóak is lehetünk, azonban ha túl sok szeretetet nyújt nekünk a másik, kellemetlenül érezhetjük magunkat. Talán nem mi döntjük el, hogy mire van szükségünk, hanem az idő felettünk. Nyilvánvalóan másra vágyunk kamaszként, mint érett felnőttként.

- Nagy Emese -

[related-post post_id="3933741"]