Ezért fáj a fogunk a hideg ételek, italok után

Elég csak egy korty hideg italt szájba venni, és a fogakba máris belenyilallik a leginkább áramütéshez hasonlítható érzés. „Ez a fájdalomnak egy teljesen egyedülálló fajtája – erősíti meg David Clapham, a Howard Hughes Medical Institute (Maryland, Egyesült Államok) elnökhelyettese és tudományos igazgatója – írja az Origo.

Nincs is rá jobb szó, mint hogy gyötrelmes.

Clapham és a vele együttműködő nemzetközi kutatócsoport végre felderítette, hogyan érzékelik a fogak a hideget, és megnevezték a folyamatban sejt- és molekuláris szinten közreműködő szereplőket. Úgy egerekben, mint emberekben a fogakat felépítő speciális csontsejtek, az ún. odontoblasztok hidegérzékeny fehérjéket tartalmaznak, amelyek reagálnak a hőmérséklet csökkenésére – írják a szerzők a Science Advances folyóirat legfrissebb számában. Ezekből a sejtekből érkezik hát az az ingerület, amely végső soron az agyban kiváltja a fájdalomérzést.

A munka magyarázatot kínál arra is, miként enyhíti a fogfájást egy jól bevált régi házi recept. Mint azt Katharina Zimmermann elektrofiziológus, a Friedrich-Alexander Egyetem (Erlangen-Nürnberg, Németország) munkatársa és a kutatás helyi vezetője elmondta, a fogászatban évszázadok óta használt szegfűszegolaj egyik összetevője blokkolja a hidegérzékeny fehérje működését. Zimmermann hozzátette: ha olyan gyógyszereket fejlesztenénk, amelyek kimondottan ezt a szenzorfehérjét gátolják, még fajlagosabban léphetnénk fel a fogak hidegérzékenységével szemben. Amint ismerjük a célba veendő molekulát, kezünkben a gyógyítás lehetősége” – hangsúlyozta.

Hogyan érzékelhetik a fogak a hőmérsékletet?

A fogszuvasodás során a baktériumok, amelyek biofilmet képeznek a fogak felszínén, savas anyagcseretermékeikkel lepusztítják a fog gyémántkemény, fehér külső burkolatát, a fogzománcot. A zománc eróziója nyomán keletkeznek a tényleges „lyukak„, a pusztuló fogállomány helyén kialakuló bemélyedések.

Nagyjából 2.4 milliárd ember, vagyis a világ népességének egyharmada él kezeletlen szuvas maradófogakkal, és az ő fogaik jó eséllyel válnak extrém érzékennyé a hidegre.

Korábban csak nehezen megfogható elméletek léteztek arra, hogy vajon miként érzékelhetik a fogak a hideget. Annyi bizonyos volt eddig is, hogy a fogak belsejében apró, folyadékkal telt csatornácskák húzódnak, amelyekben a folyadék a hőmérséklet változására mozog. Egyes tudósok felvetették, hogy az idegek valamiképpen érzékelhetik a folyadék mozgását, illetve a mozgás irányát, amiből kiderül, hogy hideg vagy meleg ingerről van-e szó.

„Nem zárhatjuk ki ezt az elméletet – ismeri el Clapham, de leszögezi: soha semmilyen közvetlen bizonyítékkal nem sikerült alátámasztani. A folyadékok mozgását a fogakban – és úgy általában a fogak biológiáját – módszertanilag nagyon nehéz tanulmányozni. Ahhoz, hogy hozzáférjenek egy fog belsejéhez, a kutatóknak először át kell vágniuk a fogzománcot, amely a legkeményebb anyag az emberi szervezetben, aztán még át kell küzdeniük magukat a szintén elég szívós csontszöveten, a dentinen, de mindezt úgy, hogy nem tesznek kárt a belül megbúvó, ereket és idegeket rejtő puha pulpaállományban. Ha megpróbálják is, „olykor az egész fog darabjaira hullik” – mondja Zimmermann.

A teljes cikket ide kattintva olvashatják.

Borítókép: illusztráció