2021.07.11. 10:29

Kevés gyenge pontjuk van az Eb-döntősöknek

Egymás hagyományos erényeiben is tündököl az Európa-bajnoki döntő két résztvevője: az olaszok is jól támadnak, az angolok is kiválóan védekeznek.

Nem érdemtelenül jutott döntőbe Olaszország és Anglia az idei Európa-bajnokságon, vasárnap este a londoni Wembley Stadionban a második legtöbb (12) gólt szerző olaszok csapnak össze a legkevesebb (1) gólt kapó angolokkal a trófeáért. Csapatrészekre osztva igyekszünk összehasonlítani a finálé két résztvevőjét – ez alapján nagyon szoros csata várható.

KAPUSOK

OLASZORSZÁG: A Milan saját nevelésű, még mindig csak 22 éves kapusa, Gianlugi Donnarumma épp az Eb előtt szította fel a kedélyeket a kijelentésével, hogy nem hosszabbít Milánóban, még az olasz szurkolók is papírpénzek bedobásával provokálták a torna első meccse előtt. Aztán ahogy egyre több nagyszerű védést mutatott be, úgy csitultak a kritikus hangok. Egyetlen gólt sem kapott a három csoportmeccsen (az utolsó, Wales elleni találkozón a 89. percben átadta a helyét Salvatore Sirigunak), és a főszereplője volt annak, hogy megdőlt az olasz góltalansági rekord: az Ausztria elleni nyolcaddöntő hosszabbításában 1168 játékperc után vették be az olasz kaput (az addigi rekord 1143 perc volt, igaz, azt Dino Zoff védte végig, ebben a sorozatban pedig Donnarumma mellett pályára lépett korábban Sirigu, Alessio Cragno és Alex Meret is). A belgák ellen is volt néhány óriási védése, de a legjobb formáját a spanyolok elleni elődöntőben hozta, amikor a rendes játékidőben is remekelt, majd Álvaro Morata tizenegyesét védte a párbajban. Ikonikus a kép, hogy ennél a jelenetnél a bal keze már földön volt, de a jobb keze ujjaival még ki tudta ütni a labdát.

ANGLIA: Az angol szurkolók régóta várnak olyan kapusra, mint Jordan Pickford. Az Everton labdarúgója szakított a „nagy elődök” bosszantó hagyományával, nem fűződik a nevéhez potya gól a tornán, és ami szintén fontos tényező Gareth Southgate-nél, lábbal talán ő az egyik legjobb kapus, ami a támadásépítéseket tekintve is fontos tényező. A Dánia elleni elődöntőig megúszta kapott gól nélkül, nem mintha Mikkel Damsgaard remek szabadrúgásgólját követően bárki is hibáztatta volna Pickfordot (azért néhányan megtették...). Korábban egyébként kapott hideget-meleget, főleg amikor Virgil van Dijk (Liverpool) ellen szabálytalankodott 2020 októberében, a peches mozdulatsor a holland védő keresztszalag-szakadásához vezetett. Az Everton futballistája a támadások kereszttüzébe került – a családját is érték fenyegetések –, ám sportpszichológus segítségével feldolgozta a történteket.

VÉDŐK

OLASZORSZÁG: Visszatérő jelenség, hogy az olaszok a nagy tornákon idő előtt elveszítik az egyik belső védőjüket, úgy tűnt, ezúttal is folytatódik ez a tendencia, hiszen a csapatkapitány, Giorgio Chiellini megsérült a második meccsen, Svájc ellen. A negyeddöntőre azonban visszatért – igaz, a „hagyomány” abból a szempontból folytatódott, hogy most a két szélső védő dőlt ki a torna során. A jobbhátvéd Alessandro Florenzi már az első meccsen megsérült, a balbekk, Leonardo Spinazzola pedig a belgák elleni negyeddöntőben. Előbbit jól pótolja a nápolyi Giovanni Di Lorenzo, sok panasz nem lehet a játékára, egyedül talán az, hogy nem bírt a szélvészgyors belga balszélsővel, Jérémy Dokuval, de Fabio Capello is azt fejtegette, hogy jobb vele a csapat, mint Florenzivel volt. Spinazzola helyettesítése jóval nehezebb feladat, a Roma balhátvédje kétszer a meccs embere volt az UEFA-nál, nem csupán az olasz együttes, hanem az egész torna egyik legjobb játékosának számított, míg el nem szakadt az Achilles-ina. A friss BL-győztes Chelsea-játékos, Emerson Palmieri igyekezett helyettesíteni őt a spanyolok ellen, nem vallott kudarcot, de a támadásokból kevésbé tudta kivenni a részét. Bármilyen támadó szellemű is Roberto Mancini csapata, az olasz együttes lelke ezúttal is a hátvédsor (amely hat találkozón csak három gólt kapott, a csoportmeccseken pedig összesen két kapura lövést engedélyezett az ellenfeleknek), a védelem lelke a régóta együtt játszó Leonardo Bonucci, Giorgio Chiellini páros, együttesen 219 válogatottsággal. Bonucci a védőjátéka mellett a támadásépítésből is kiveszi a részét mértani pontosságú mélységi indításaival, Chiellininél pedig nincs nagyobb mester a lélektani hadviselésben, ahogy ezt Jordi Alba is megtapasztalta az elődöntő tizenegyespárbaja előtt.

ANGLIA: Bárhogy is álljon fel Olaszország ellen Anglia, Gareth Southgate számíthat a védelemre. A hátsó alakzat tengelyében Harry Maguire és John Stones kettőse megingathatatlan, erős kősziklaként állják az ostromot. Ne feledjük, a szigetországi válogatott még nem kapott akciógólt az Európa-bajnokságon! Kérdéses, hogy a szövetségi kapitány a háromvédős felállást alkalmazza-e a vasárnapi fináléban, mint a Németország elleni nyolcaddöntőben (2–0), vagy marad a jól bevált 4–2–3–1-es hadrendnél. Southgate alighanem utóbbi mellett dönt, így kamatoztathatja például Luke Shaw felfutásait a bal oldalon. A Manchester United védője a németek ellen mindkét gólban segédkezett, míg az ukránok kiütéséből (4–0) két gólpasszal vette ki a részét. Érdekesség, hogy az angolok védelmét a manchesteri egyesületek adják: Harry Maguire és Luke Shaw a Manchester United, John Stones valamint Kyle Walker a Manchester City futballistája. Korábban gyakran felvetődő kritika volt a válogatottal szemben, hogy a sztárklubok labdarúgói elkülönülnek az öltözőben, ám a jelenlegi keretben erről szó sincsen, a városi riválisok játékosai vállvetve harcolnak a közös sikerért.

A KÖZÉPPÁLYÁSOK ÉS A CSATÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁT IDE KATTINTVA OLVASHATJA EL!

EURÓPA-BAJNOKSÁG

DÖNTŐ, LONDON

21.00: Olaszország–Anglia (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!