Védenék a minőségi méztermelést

Debrecen - Nemcsak a méhészeknek, de az egész agráriumnak, illetve élelmiszeripari szektornak is fontos a méhészeti ágazat helyzetével foglalkozó „mézjelentés”, melyet Erdős Norbert, a Fidesz európai parlamenti képviselője terjesztett elő, s melyet az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága el is fogadott – hangzott el a témában tartott keddi sajtótájékoztatón.

Többek között a Kínából származó, gyakran kétes eredetű méz szigorúbb ellenőrzését és pontosabb fogyasztói tájékoztatást javasol a jelentés. A méhészet stabilabb helyzete a méhek számának növekedésével, az pedig a növények beporzásának biztosabbá válásával járhat; más kontinenseken ez utóbbi már gondot okoz.

Magyarországon mintegy 20 ezer méhész foglalkozik – fő- vagy mellék­állásban – 1 millió 200 ezer méhcsaláddal, amiből 60 ezer Hajdú-Biharban van. A hazai méztermelés 75 százaléka kivitelre kerül, főként európai piacra; mi vagyunk a kontinens harmadik legnagyobb méz-előállítója, Spanyolország és Románia után – hangzott el az Európai Parlament előtt lévő „mézjelentés” kapcsán tartott sajtótájékoztatón, kedden, a Fidesz debreceni székházában.

Fotó: Matey István

Tasó László országgyűlési képviselő emlékeztetett rá, hogy az akácméz hungarikum, s hogy a kormányzat az elmúlt években jelentős anyagi támogatást biztosított a hazai méhészet számára. Az utóbbi időben az Európai Parlament is védelmébe vette az ágazatot, amire szükség is van, hiszen évi 100 ezer tonna kétes eredetű méz kerül az EU-ba. Aminek 20 százaléka hamisított (iparilag előállított), amivel a valódi mézet készítők nem tudnak versenyezni – ezt már Erdős Norbert, a Fidesz európai parlamenti képviselője tette hozzá, aki a méhészeti ágazat helyzetével foglalkozó jelentést előterjesztette.

Több információt!

E jelentésben javaslatokat is megfogalmazott; így a hamisítás elleni szigorúbb fellépést, erősebb ellenőrzéseket (határon, kereskedelemben stb.) tart szükségesnek. Valamint azt is, hogy a jelenlegi gyakorlattal szemben, ahol csupán azt tüntetik fel a termékek címkéjén, hogy a méz az EU-ból vagy máshonnan származik, tájékoztassák a fogyasztókat arról is, pontosan mely országban állították elő a mézet, és az milyen összetételű.

– Ma az élelmiszerek 76 százaléka, a zöldségek és gyümölcsök 84 százaléka a beporzáson keresztül összefüggésben van a méhekkel. Kínában már olyan kevés a méh, hogy sok helyen mesterségesen végzik ezt a műveletet, az Egyesült Államokban pedig évi 2 millió dollárt fizetnek méhészeknek, hogy adott területekre vigyék a méhcsaládjaikat. Vagyis közel sem csak a méztermelés miatt olyan fontosak a jelentésben tett javaslatok – hangsúlyozta.

HBN–SzT