Élőhelyeket védenének a Hortobágyon

147 millió forintot nyert a HNP az első fordulóban, s ha a másodikat is sikerrel veszi, összesen 2,5 milliárd forint értékű beruházást valósíthat meg, a tervek szerint 2012 nyarától kezdődően – hangzott el a HNP Igazgatóságának keddi sajtótájékoztatóján.

A tájidegen fafajok irtása, elektromos szabadvezetékek kiváltása, kisvízterek rehabilitációja és a Hortobágy folyó vízrendszerének szabályozása egyaránt szerepel a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának tervei között. Amennyiben elnyerik a megpályázott 2,5 milliárdos összeget, a 100 százalékban finanszírozott (85 % eu-s és 15 % hazai forrás) beruházás egy év múlva kezdődhet. Nem csak a nemzeti park, hanem a HNP Igazgatóságának kezelésében lévő más területek (Dél-Nyírség, Szatmár-beregi sík, Közép-tiszai régió, stb.) is érintett a  projektben.

A legeltetés is jó ellenszer

– Ma a hazai természetvédelem egyik legsúlyosabb problémáját a tájidegen (ún. invazív) fafajok okozzák; az amerikai kőris, zöld juhar, gyalogakác, melyek agresszív terjeszkedésükkel kiszorítanak más, őshonos fajokat és az aljnövényzet biológiai összetételét is negatívan befolyásolják. A pályázat megvalósításának részeként ezen fajoktól tisztítanánk meg több területet, és helyükre őshonos erdőket telepítenénk – tájékoztatott Szilágyi Gábor, a HNP igazgatója. Elmondta, hogy a mechanikai irtás mellett a legeltetés is jó ellenszer, és a házi bivaly e téren már bizonyított a HNP kísérletében. – Fontos a cserjeszegélyek pótlása is, vagyis a szántók és erdők közötti „átmenet” biztosítása: a mogyorós, kökényes, vagy galagonyás részek számos madár és rovar számára nyújtanak élőhelyet.

Mintegy 20 kilométernyi légkábel kerülhet földbe a HNP tervei szerint, csökkentve a az ütközés és áramütés miatt elhullott madarak számát, illetve a tájvédelem érdekében is. Az elektromos szabadvezetékek kiváltása igen költsége, egyetlen kilométerre vetítve 15 millió forintba kerül. Elsősorban halastavak környékén szeretnék elvégezni, ahol nagyon sok, fokozottan védett vízimadár él. Emellett a középfeszültségű vezetékeket is természetbarátabbá alakítják: 75 km-nyi szakaszon 2300 darab apró, pörgő, világító, zajt adó szerkezetet szerelnek fel a madarak elriasztására, illetve 629 km-nyi vezetéket szigeteléssel látnak el, főleg oszlopoknál. Szilágyi Gábor megjegyezte, hogy az érintett szakaszokat a Magyar Madártani Egyesület megfigyelései alapján választották ki.

– Éppen napjainkban szembesülhetünk azzal, hogy egy csapadékos év után milyen gyorsan aszály léphet fel. A kisvizes élőhelyek, lápok, szikes tavak vizének visszatartását szolgálja a projekt harmadik része, mely többek között fenékküszöb vagy töltés építését tartalmazza – mondta Szilágyi Gábor.

A Hortobágy folyó és vízrendszerének

A tervezett beruházás legdrágább eleme a Hortobágy folyó és vízrendszerének ökológiai célú vízutánpótlását célozza. „Nagy levegőt vettünk, amikor a tervet készítettük” – jegyezte meg a HNP igazgatója, amikor az egy milliárd forintos költségről beszélt. Elmagyarázta, hogy a Hortobágy folyó több funkciót lát el és „sok a gond vele”: gyakoriak a vízminőségi problémák, mert északi vízgyűjtő területén számos szennyező forrás (például állattartó telep) található, illetve felélesztésre szorul az eleink által használt fokrendszer is.
– Szükség esetén a Tiszából lehetne frissítő vizet a Hortobágyba engedni. Vízutánpótlása azonban a folyószabályozással rendezetlenné vált. Ma a Kilenclyukú híd szélső ívei alatt át lehet sétálni, a mi célunk azonban, hogy minden pillér vízben álljon! – mondta az igazgató. Beszámolt arról, hogy lézeres szkennelés készült, melynek adatai alapján modellezik, milyen vízállásnál milyen területet önt el a víz. A fokrendszerről elmondta: egyszerű eszközökkel és technikákkal az apró erecskéken, „fokokon” keresztül lehetne kiengedni vagy visszatartani a vizet a természetes vizes élőhelyekről. HBN