Beszéljünk őszintén a prosztatarákról!

Debrecen - Évente több mint 4 ezer embernél diagnosztizálják a betegséget.

Orvos-beteg találkozón vehettek részt a prosztatarákkal érintett betegek november 26-án a debreceni Belvárosi Közösségi Házban, a Hajdú-Bihar megyébe érkezett 10 Ezer Lépés Program részeként. A rendezvényre szeretettel vártak nőket is, hiszen sokszor rajtuk múlik, hogy férfi családtagjuk milyen segítséget fogad el, milyen aktivitást végez.

– A kór alapvetően idősödő férfiak betegsége, fiataloknál nagyon ritkán fordul elő. A rossz hír az, hogy a legtöbb férfinak, aki eléri a 60 éves kort, lesz valamilyen prosztatadaganata – mondta el Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke, majd hozzátette: a szervezet azért indította el a 10 Ezer Lépés Programot, mert a mozgásnak bizonyítottan nagy szerepe van a daganatos betegségek megelőzésében, valamint a rehabilitációban.

– Természetesen, ha valaki beteg, és a rehabilitáció útját járja, akkor nagyon fontos, hogy szakemberrel, az orvosával konzultáljon arról, milyen típusú és mennyi mozgást szabad végeznie, de megelőzésként is nagyon fontos a testedzés. A Magyar Rák­ellenes Ligának erre számtalan programja van, például közös sétákat, kirándulásokat szervezünk – sorolta az elnök.

A prosztatadaganat esetében a túlélési esély húsz-harminc százalékos javulását jelenti az, ha valaki megfelelő testedzést végez; ez esetben a gátizom tornáztatását javasolják, az úgynevezett prosztatatornát.

Kórjelző értékű lehet

A rendezvényen közérthető szakorvosi előadások hangzottak el a daganatos betegségek diagnózisa után követendő étrendről, a már fentebb említett gyógytornáról. Dr. Nagy Attila urológus többek között a prosztatarák felismeréséről, tüneteiről beszélt. Szavai szerint az éjszakai vizelések gyakoriságának megváltozása már kórjelző értékű lehet, persze figyelembe kell venni, hogy a beteg mennyi folyadékot fogyaszt. Prosztatagondoknál a reggeli vizelés kezd nehezebbé válni, mert a prosztata ágymelegben megduzzad. Az urológus hangsúlyozta: kiemelten fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel, hiszen nem mindegy, milyen stádiumban fedezik fel a betegséget.

Magyari Judit szakpszichológus arról beszélt, munkájuk hogyan könnyítheti meg a betegséggel folytatott küzdelmet.

– Az első pillanattól kezdve szükség van a munkánkra, lényegében onnantól, amikor a diagnózis esélye felmerül, amikor már egy bizonytalan helyzet van. A szakpszichológus végigkíséri a beteget az első pillanattól kezdve gyakorlatilag az utolsóig – mondta el.

Sajnos sokszor már csak akkor találkoznak a betegekkel, amikor azok már a kezelés közepén vagy éppen a vége felé tartanak. A szakpszichológusok többek között krízisintervenciós, valamint stresszkezelő technikákat tanítanak a betegeknek, hogy minél könnyebben viseljék a helyzetüket.

Bár Magyari Judit tapasztalatai szerint jó irányba haladnak, egyre többen találnak rájuk, mégsem jut el mindenki a pszichológiai segítségnyújtásig, ennek több oka lehet.

– A társadalmi attitűdöktől kezdve a személyes tapasztalatokon át az orvosi kommunikáción keresztül sok-sok olyan tényező van, ami miatt nem érnek el minket. A kiindulás az, hogy még mindig jelen van a társadalomban az a szemlélet, miszerint pszichológushoz csak a bolondok járnak. Másik fontos tényező pedig az, hogy az orvosnak van-e ideje arra, hogy ilyen típusú ellátást ajánljon a betegnek, tehát ez egy összetett és bonyolult probléma, de szerencsére jó az irány, egyre többen találnak meg minket, egyre kevesebb szabadidőm van – mondta el Magyari Judit.

- Kiss Dóra -