„Jézus már járt ott, ahol mi járunk”

Krisztus menny­bemenetelének ünnepe alkalmából láthattunk istentiszteletet május 21-én a Református Nagytemplomban. Fekete Károly tiszántúli püspök igehirdetését a nagytemplom.hu oldalon és televízión is követhették a hívek. Az ünnepi alkalmon a Kodály Filharmonikusok vonósnégyese is közreműködött.

– Jézus mennybemenetelének ünnepe az izgalmas ellentétek napja, ahol jó és rossz érzések vegyülnek össze bennünk. Kérdés, hogy győzzön-e ezen az üdvtörténeti ünnepen is a hűvös ész, amely mindent meg tud magyarázni, mert mindenre magyarázatot keres és talál még a csodák mögött is. Vannak olyan realisták is, akik a Szentírásból olvassák ki az üzenetet, és egyszerre hallják az angyali és az apostoli szót. A mennybe tekintés és ennek értelmének befogadása az a kettősség, ami fényesebbé teszi ünnepünket – fogalmazott Fekete Károly.

Csatorna Isten és ember között

A református püspök arra is emlékeztetett, vérveszteség és halál, kínok és pokoli érzések között játszódott le a megváltás győzelme; árulás és tagadás, keserű pohár és töviskorona volt az ára, de Jézus átküzdötte magát azon a világon, amely nekünk is küzdelmes terep. Legyőzte a szellemi, démoni ellenségeket, a betegségeket, még a halált is, hogy aztán Isten mennyei közelségébe jusson.

– Azt mondjuk: ül az Isten jobbján. Van ebben valami nagyon örvendetes. Biztató és megnyugtató híradás, hogy nemcsak ígéret marad az ígéret, hanem be is tud teljesedni.

Az egyházpolitikától kezdve a saját közösségeinkig olyan manőverek zajlanak az emberi tökéletlenkedéseink és vallásoskodó igyekezeteink miatt, melyek nem érnek célba. Most már van valaki odafent, aki ragaszkodik a földhöz – mondta Walter Lüthi svájci igehirdető. A mennybemenetel azt hirdeti, hogy van közeledés, van kommunikációs csatorna Isten és ember között, ezért létrejöhet az a szilárd kötődés, mely a mi részünkről egy viszont­ragaszkodást eredményezhet hangsúlyozta Fekete Károly. A reformátusoknak a főpásztor szerint még inkább figyelniük kell a mennybemenetel fontosságára, hiszen ebből az üdvtörténetből, teológiai lényegéből bontakoztak ki hitük leghangsúlyosabb alaptételei. – Amikor mi, reformátusok úrvacsorázunk, megemeli a Szentlélek jelentőségét, hogy Jézus az Atya jobbján ül – mutatott rá.

Vereségünkben is megtalál

A püspök kiemelte, Jézus bűntelensége abban mutatkozott meg, hogy nem valami isteni burok vette körül, és megvédte mindentől, ami emberi, hanem úgy tudta leküzdeni a bűnt, hogy letusakodta. – Mivel Jézus járt ott, ahol mi járunk, vereségeinkben is meg tud minket találni. Jön kudarcaink és vereségeink völgyébe, ahol számítók, hűtlenek vagy kicsinyesek, nevetségesek vagyunk, ahol a könnyű vagy az édes kísértések vannak, és ott talál ránk, ahol magunkra aggatott szépségeink lefoszlanak és szánalmas pőreségünk látszik. Krisztus és a belé vetett hit tud szolgáló energiákkal feltölteni bennünket, és erre a szolgáló energiára nagy szükség van minden hétköznap és minden ünnepnapon – világított rá végezetül a főpásztor.

SZD