A magyar rádiózás napja

2020.12.01. 18:50

A rádióhallgatás a magány elűzésének egyik legfontosabb eszköze

Az ideális rádióhallgató automatikusan bekapcsolja a rádiót ott, ahol van, és ha olyat hall, betelefonál.

20201126 Debrecen fotó: Molnár Péter MP Hajdú-Bihari Napló Szombati Béla rádiós személyiséggel, üzletemberrel készített interjút a NAPLÓ, A Best FM stúdiójában.

Fotó: Molnár Péter

A megyeszékhely rádiózásának talán legtöbb és legsokoldalúbb tapasztalatával Szombati Béla rendelkezik. Korábban rádiótulajdonos volt, hét évig vezette a Helyi Rádiók Országos Egyesületét. A rádiózást 1991-ben kezdte a Magyar Rádiónál, majd bábáskodott a megye első kereskedelmi rádióadásának, a Cívis Rádió születésénél. Később a Rádió Lady, az FM95, majd a Best FM résztulajdonosa, vezetője. A folyamatos magyar rádiósugárzás 95. évfordulója, a magyar rádiózás napja, december 1-je alkalmából a rádiózásról beszélgettünk a szakemberrel.

Menjünk vissza 1991-be. A céljait tekintve az akkori rádiózás hasonlít-e a mostanihoz?

Egyáltalán nem. A Magyar Rádiónak volt egy olyan felismerése, törekvése, hogy a kínálati palettáján el kellene helyezni egy szórakoztatóbb rádiótípust is. Ennek folyományaként a Magyar Rádió egyébként 24 órás adásában, annak körzeti műsorából kaptunk napi két óra kereskedelmi műsort. Ez volt a Cívis Rádió. Ezzel kezdődött a debreceni rádiós élet sokszínűsége. Akkortól a korábbi célirányos tájékoztatás mellett a szórakoztatás is szerepet kapott. Pallai János volt a stúdióvezető és Kolláth Adrienn a műsor mentora. Jelentős szerepet kapott Pálfi Istvántól kezdve Tóth Juditig és Kazinczi Károlytól Gaál Zoltánig sok fiatal. Ők a Magyar Rádió munkatársai voltak, és többségükben már nem Debrecenben tevékenykednek. A Cívis Rádió műsoraiban sokkal felszabadultabban vettek részt, a személyiségüket jobban bele tudták vinni, több volt a zene. Az egy euforikus időszak volt, a rádiós piacon érzékelhető hiányt igyekeztünk pótolni. Mára ez alaposan megváltozott. Az elmúlt 25 évben Magyarországon gomba módra szaporodtak a médiumok, ebből következőleg a rádió szerepe némileg visszább szorult.

Mennyi ideig tartott ez az euforikus időszak?

1996-ig. 1995-ben meghirdették az első magánfrekvencia-lehetőségeket, és számos rádió alakult Debrecenben is. Az ezredforduló körüli években hat helyi rádióadást is lehetett fogni, sőt voltak kevésbé ismert, rétegigényt kielégítő rádiók is, de a komolyabb szereplők a City Rádió és a Rádió FM95 voltak. 1998-tól kezdődően már 24 órás frekvenciához jutottak a hazai rádiók, és ezzel ők is versenykörnyezetben találták magukat, ami nem volt egy egyszerű időszak. Igazából akkor tanulta meg mindenki a kereskedelmi rádiózásnak a nyugati országokban jellemző, piacszerzésre törekvő, az emberek figyelmének középpontjába kerülni akaró rádiózási stílust.

Egy idő múlva azonban szűkülni kezdett a debreceni rádiózás kínálati palettája. Véreztek el rádióadók. Ez egy természetes szelekció volt, avagy a frekvenciakiosztás okán is történhetett ez?

A Nemzeti Médiahatóságnak mindig volt egy koncepciója arra, hogy milyen számú rádió legyen Magyarországon. Akkoriban meghirdettek minden frekvenciát, engedték, hogy sok rádió szóljon. Olyan is volt, hogy valaki talált egy frekvenciát, és ha az szabad volt, megpályázhatta. Rengeteg frekvencia került a rádiósokhoz, és sokan nem tudtak a versenyben fennmaradni. Nem tudták felmérni, hogy a rádió működtetésének komoly költsége van. Tényleg csak a leghallgatottabbak maradtak talpon.

Fotó: Molnár Péter

Napjaink rádiózására mi jellemző?

Egysíkúbbá vált. Főként azért, mert a hazai rádiózáson belül egy olyan tömb is kialakult, amelyiknek kevésbé fontos a hallgatói szám. Mint minden szektorba, ide is betört a politikai szemlélet, érdeklődés. Mindez pedig csökkentette a sokszínűségét, de hiányzik talán a ’90-es évek elejére jellemző eufória is. 2008-ig ívelt fölfelé a hazai rádiózás, addig mindenkinek volt jövőképe, akart valami újat, érdekeset csinálni. A szürkülést abból is érezzük, hogy a fiatal nemzedékből már nem jönnek annyian rádiósnak, mint korábban. Napjaink hazai rádiózási szokása modellszerűen beleillik Közép-Európa, illetve Európa rádiózási szokásaiba. Valamelyest talán egy picit szürkébb, mint korábban volt. De az is lehetséges, hogy túl erős volt a korábbi színvilág. A rádiókra azonban továbbra is szükség van.

Mi lehet a jövője a rádiózásnak, merrefelé tarthat?

Valószínűleg egy lassú, nagyon lassú visszaszorulás következhet be. Nem érezzük olyan mértékben az érdeklődés csökkenését, ahogy azt öt évvel ezelőtt sokan gondolták. Addig azonban, amíg Magyarországon autókat fognak hajtani, és az emberek nem szakítanak arra időt, hogy saját zenei válogatást készítsenek, a rádiónak szerepe lesz. És a lakásokban is megszokták, hogy szól a rádió. A rádióhallgatás a magány elűzésének egyik legfontosabb eszköze. Ezek a szokások nem múlnak el. A fiatalság 12-15 százaléka már interneten rádiózik. A digitális rádiózáshoz képest még mindig a sugárzott adású rádiózásé a főszerep.

Fotó: Molnár Péter

Maradjunk még egy kicsit a sugárzott rádiózásnál, pontosabban a frekvenciáknál. Ezeket milyen elvek alapján osztják ki? Kell bizonyos távolság a másiktól?

Igen, a Média Hatóság előírja, hogy azonos körzetben lévő két rádióadó frekvenciája között 300 kilohertz különbségnek kell lenni. A valóságban azonban ezt úgy alkalmazzák, hogy ha csupán 300 kilohertz van a két adó között, akkor azok térben is távol legyenek egymástól. Például az egyik Győrben, a másik Debrecenben szól. Hazai viszonylatban tehát nincs gond. Ellenben a környező országokból sugárzott rádióadók, Hajdú-Biharban a román vagy szlovák adások több esetben bezavarnak.

Kik az ideális rádióhallgatók?

Akik automatikusan bekapcsolják a készüléket ott, ahol éppen tartózkodnak. A fülük a rádióadáson van, de igazából csak azokra a részekre figyelnek, ami érdekli őket, és erre valamilyen módon reagálnak. Vagy érzelmet vált ki belőle, vagy ha nem ért egyet az elhangzottakkal, a zenével, betelefonál. Ezt a magatartást igazából mi szeretjük, mert az bizonyos mértékben orientálja a haladási irányunkat.

Mennyire befolyásolja a rádiók műsorát a hallgató igénye?

Nagyon sokáig teszteltük a zenéket. Ma már nem annyira, mert van segítségünk ebben, megkapjuk az adatokat Budapestről. A tartalmat azonban kérdezzük az emberektől. Ehhez megvannak a közvélemény-kutatási módszereink. Ha a változtatási igény olyan, akkor arra azonnal tudunk reagálni. Például ha a betelefonáló ragaszkodik a magázódáshoz. A zenénél figyelünk arra, hogyan illeszkedik bele a koncepciónkba, milyen népszerű, mert az emberek, ha nekik nem tetsző zenét hallanak, átkapcsolhatnak egy másik adóra.

Kovács Zsolt

Nem lehet egy ember nevéhez kötni

A magyar rádiózás napja 1925 óta létezik. Minden évben december 1-jén, a folyamatos magyar rádiósugárzás évfordulóján tartják. A rendszeres rádióadás megindulását jogi alapon az 1925. november 10-ei rádiórendelet szolgáltatta. A rádióadás technikai hátterét (erősítők, stúdiók és adóállomások műszaki berendezései) a Magyar Királyi Posta biztosította, a műsorokat a Telefonhírmondó Részvénytársaság készítette – olvastuk a Wikipedián, ahol így folytatják: 1925. december 1-jén délután 5 órakor felavatták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t. Még ezen a napon este 8 órakor indult meg a folyamatos rádiós műsorsugárzás avatóünnepséggel, majd hangversennyel. A megnyitón Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója rádión keresztül szólt a hallgatókhoz a Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdióból magyar, angol és francia nyelven. A műsort a csepeli szikratávíró állomás Telefunken gyártmányú 2 kilowatt teljesítményű adója sugározta, ekkor a rádióadás heti 50 óra volt. Az adást a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szórt szét az éterben.

Fizikus, kémikus, mérnök

A rádiózás történetéért rádiómúzeumba, pontosabban a radiomuseum.hu internetes oldalra látogattunk el. Onnan tudjuk, hogy a rádiózás kialakulása időben egy igen hosszú folyamatot ölel fel. A rádió megszületése nem kapcsolható kizárólag egy zseniális feltaláló nevéhez, hanem egy hosszú folyamat eredményeként valósulhatott meg. Nagyon sok természettudós, fizikus, kémikus, mérnök, feltaláló időben és térben, nagyon távol eső területeken végzett munkájának összegződése tette lehetővé a rádió megszületését. A rádió szó a latin radius (sugár) szóból származik, ami arra utal, hogy az elektromágneses hullámok a térben minden irányban szertesugárzódnak. Ezért a rádió fogalma alá tartozik mindaz, ami az elektromágneses hullámok előállítására, azok kisugárzására, észlelésére és vételéhez szükséges.Az első rádióműsort 1914-ben sugározták a belgiumi Lackenben, 1921-ben pedig Pittsburghben útjára indult az első rendszeres adás. A rádióműsor-szórás hamarosan Európában is elterjedt: 1922-ben megalakul a British Broad­casting Co. Ltd. (BBC), és Németországban két magántársaság megkezdte a rádiósugárzást.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!