2020.09.25. 08:36
Az igazi ősz még várat magára
Szeptember harmadik hetében jelentősen visszaesett a hőmérséklet, csapadék mégsem esett.
Fotó: Illusztráció / Shutterstock
Amennyivel később érkezett az idei nyár, most úgy fest, éppen úgy késlekedik az ősz, hiszen az elmúlt hét időjárása még a kánikula időszakát idézte. Péntekig elkerülték a térséget a szokásosnál messze északibb pályán mozgó légköri frontok, a felettünk veszteglő anticiklon pedig garantálta az eseménytelen, napos, száraz, meleg időt. Az időszaki középhőmérséklet mintegy 2-4 Celsius-fokkal haladta meg a sokéves átlagot, miközben a napi csúcsérték 30 fok körül alakult, s főként a déli tájakon sorjáztak ismét a hőségnapok. Hajnalban is csak 11–16 fok közé hűlt le a levegő.
Még nincs évszakváltás
A hét végéhez közeledve hidegörvény haladt tőlünk északkeletre, a mögötte érkező hűvös levegő egy része pedig utat talált a Kárpát-medencébe. A lehűlést élénk, helyenként erős szél kísérte, de csapadék országosan is csupán elvétve fordult elő, nálunk még mutatóban sem. Évszakváltásról a „száraz” hidegfront után sem beszélhettünk, hiszen napokon belül ismét 25 °C fölé tornázta magát a nappali felmelegedés, mely érték egyben a nyári nap mint klimatológiai küszöbnap kritériuma. Az éjszakák viszont hidegre fordultak, a Nyírségben 5 fok alatti minimumok is előfordultak, közvetlenül a talaj felszínén pedig fagypont körüli hőmérsékleteket is mérhettünk a mélyebb fekvésű, szélvédett körzetekben.
Hőigényes növényeink már megérzik a csípős hajnalokat, ám a legfrissebb előrejelzésekre tekintve valószínűleg még a következő lehűlés sem hozza meg a tenyészidejük végét jelentő, kiterjedt fagyokat. Csapadékot viszont hozhat, s erre most nem csak a bőségesen rendelkezésre álló hőösszeg kihasználása miatt lenne szükség. A talajok 1 méter mélységű szelvényének vízdeficitje megugrott az elmúlt napok, hetek viszonylag magas párolgása és a szeptemberi csapadékínség következtében. A 120-150 milliméteres hiány megfelel az évszak szerint várható értéknek, ám a művelt réteg nedvességtartalma a növények számára már alig hasznosítható, a minimális vízkapacitást közelíti.
Míg a napraforgó, kukorica érésének, leszáradásának kedvez az idő, a talajművelési feladatok, köztük a kalászosok magágykészítése, a repce kelése több nedvességet igényelne. Az elmúlt hetihez hasonló, a sokéves átlagnál 35-40 százalékkal magasabb napfénytartam és a kései, kivételesen magas hőösszeg csak kellő nedvesség mellett hasznosul optimálisan a melegigényes kultúrákban is, így ezekben feltétlenül érdemes a vízpótlásról gondoskodni.
Debreceni Egyetem, AKIT DTTI, Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ