Bolygóinkkal együtt fordulunk át a csillagászati nyárba

Hattyú, Lant és Sas. Akár a középkori pajzsdekoráló verseny győztes szimbólumai is lehetnének, de ezek csak azok a csillagképek, melyekről Szoboszlai Endre csillagász a Naplónak nemrég a nyári napforduló kapcsán beszélt. Azt kértük tőle, magyarázza el, mi folyik ebben az időszakban a sejtelmes csillagok között, s ezek közül mi az, amit a laikus szemlélő önmaga is megtapasztalhat.

– A meteorológiai nyár már június elsején elkezdődött, a csillagászati azonban csak 21-én hajnali fél hatkor köszönt be – kezdte a szakember. – A nyár első hónapjában a bolygók közül a Vénusz és a Mars is napnyugta után látható a nyugati égbolton. A Jupiter és a Szaturnusz éjfél körül kel fel, így az éjszaka második felében kereshető meg – javasolta az amatőr csillaglesőknek Szoboszlai Endre.

Jó hír lehet a vadkempingezők és az alvászavarokkal küzdők számára, hogy e hónapban már szépen láthatóak a legismertebb nyári csillagképek, a Hattyú, a Lant és a Sas. – A három csillagkép legfényesebb csillagai, alfái a Nyári Háromszög nevű égi látványosságot alkotják. A Nagy Göncöl rúdjának a végét, ha félkörívben meghosszabbítjuk, láthatjuk az Ökörhajcsár legfényesebb csillagát és picit távolabb tőle a Szűz csillagkép alfáját. Déli irányban ilyenkor szépen látható a Skorpió csillagkép is – magyarázta a csillagász.

A júniusi hónap ismert a Szent Iván éjjelének pogány hagyományából is, amikor is a legrövidebb éjszakát és a leghosszabb nappalt mágikus erők övezték. A fény győzedelmeskedett a sötétség felett, csakhogy ez június 23-ról 24-re virradóan volt, míg manapság a naptárreformok miatt a mai Gergely-naptárunkban már a nyári napforduló június 21-re esik – közölte Szoboszlai Endre, és ez a tény adhat magyarázatot Jézus valódi születésnapja és december 24. szentesteként ünneplésére is.

Hosszú nap, fehér éjszaka

Június 21-e tehát csillagászati szempontból kétségtelenül arról ismert leginkább, hogy e napon kezdődik a csillagászati nyár, ekkor a Nap a Ráktérítő fölött jár. – E napon delel a Nap a mi horizontunk fölött a legmagasabban, hazánkból nézve 66 fok magasan, és 16 órán át tartózkodik a horizont fölött. Ekkor a nappal a leghosszabb és az éjszaka a legrövidebb – összegezte a napforduló lényegét. Érdekesség, hogy az északi sarkponton ekkor a Nap egész nap fent van, állandóan 23 fok magasan, az északi sarkkörön pedig 47 fok magasan delel a Nap. Az északi országok ezen időszakbéli fehér éjszakái igen híresek, mert nincs valódi sötétség – tudtuk meg Szoboszlai Endrétől.

Június 21. után aztán rövidülnek a nappalok, és nő az éjszaka időtartama, mígnem elérkezünk majd az őszi nap-éj egyenlőséghez, mely idén szeptember 22-én lesz.

SZD

Kapcsolódó cikk:

https://haon.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/parazson-tancolnak-a-legrovidebb-ejszakan-tuzon-at-szerelemert-egeszsegert-5388533/