Hajdú-Biharban él a kevés cifraszűr-készítő egyike

Püspökladány - Az egyik „legmagyarabb” ruhadarab a cifraszűr, s bár kevesen, de a mai napig készítik. Egyikük Csibi Gyuláné Ica néni, aki 81 évesen is szorgosan hímezi a posztót, míg lánya szabja-varr­ja és díszíti azt. Ica néni Sárrétudvariban született, már kisgyermekként megtapasztalta, milyen a munka, a nyolc osztály elvégzése után pedig már a cséplőgépnél dolgozott. – Iskoláskorunkban tanultunk meg varrni, kézimunkaórán. Ugyanúgy jegyet kaptunk rá, mint másra, nagyon szerettem akkor is csinálni – emlékezett.

Püspökladányban jártunk, ahol egy lakótömb földszinti lakásában a hálószoba alakult át műhellyé. A rámán láthattuk az éppen készülő darabot, Ica néni mellételepedett, úgy kezdtünk el beszélgetni gyermekkoráról. Sárrétudvariban született 1937-ben, már kisgyermekként megtapasztalta, milyen a munka, a nyolc osztály elvégzése után pedig már a cséplőgépnél dolgozott. A varrás iránti szeretet igen korán kialakult benne.

– Iskoláskorunkban tanultunk meg varrni, kézimunkaórán. Ugyanúgy jegyet kaptunk rá, mint másra, nagyon szerettem akkor is csinálni – emlékezett.

Ica néni 20 évesen ment férjhez, két gyermekük született, azonban nem adatott meg, hogy együtt éljék le életüket, 46 évesen özvegy maradt. 1998-ban költözött lánya után Püspökladányba, 10 éve pedig együtt is laknak, így a munkát is könnyebb összeegyeztetni, és a gyermeke gondoskodása egyszerűbbé teszi mindennapjait.

Csináljon nekem egy szűrt!

Sokáig hímzett a Karcagi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnél, ahol minta után varrták ki a megrendelt árukat – itt sok mindent megtanult, amit ma is kamatoztat, például azt, hogyan kell gyorsan varrni és a színeket használni.

2002-ben készítette el az első cifraszűrt ifjabb Vígh Sándor részére, aki közel két évig győzködte, hogy varrjon neki egyet. Bár ekkor még egyet sem csinált, a Hajdú Néptáncegyüttes vezetője is igényt tartott Ica néni munkájára, így mikor Vígh Sándor szűrjéhez posztót hozott Erdélyből, egyből háromra valóval tért be Ica nénihez. Így elkészült az első szűr, azóta pedig már az 56. cifraszűrön dolgozik. – Akkor még hozták a fényképet a múzeumból, az alapján csináltuk. Most is nagyíttatjuk a mintát, centire pontosan, az alapján rajzolom ki zsírpapírra, pici tűvel „kilyuggalom” és úgy visszük fel a mintát ketten – mesélte a szűrkészítő. Egy szűr három hónapig készül, úgy, hogy ketten csinálják. Lánya, a viseletszűr-készítő Icukáé a szabás, az összeállítás, a díszítés feladata, Ica nénié pedig a minta tervezése, hímzése.

– Ahogy Sanyiék és a táncosok vitték a szűrt magukkal, kérdezték tőlük, hogy ki csinálta. Mi sosem hirdettünk, hanem szájról szájra terjedt a hírünk, adták a telefonszámot, és jöttek, hogy nekik is kell egy cifraszűr. Már most nagyon sokat vissza kell mondani, mert nem győzzük – mondta Ica néni, s a lánya hozzátette, nem azért, mert édesanyja idős, hanem mert nem lehet annyit előállítani, amennyire igény lenne.

A szűrök egymásra találnak

Ica néni még 81 évesen is 7-8 órát varr naponta. – Nem szeretem, ha nincs munkám, ez éltet, ha ott feküdnék, sokkal rosszabb lenne – mutatott a kanapéra a Népművészet Mestere. – Akkor már nem feküdne ott – tette hozzá lánya. S a szűrök bejárják a világot, többek között Svájcban és Izlandon is hirdetik a magyarságot, hiszen a magyar címer és a korona mindegyik hátán ott díszeleg. Megrendelőik között volt már rendőr, állatorvos, kutatóorvos és gumijavító is, utóbbi mindenhová viszi magával a Csibi-féle cifraszűrt. – Ha nem vagyunk is ott egy találkozón, a szűrök akkor is egymásra találnak. Összenéznek a viselők és megmondják, hogy az Csibi-szűr – büszkélkedik Ica néni.

A Népművészet Mestere

Díjak és elismerések sorakoznak a lakótelepi lakás falain és polcain.

2014 decemberében Népi Iparművész címet vehetett át Ica néni a Hagyományok Házában, ehhez szükség volt húsz darab minősített szűrre. A díj átvétele után egyértelmű volt, hogy menni kell tovább a Népművészet Mestere címért, bár Csibiék megelégedtek volna ennyivel is. A Hagyományok Háza azonban nem, végül sikerült meggyőzni Ica nénit, hogy ne álljon meg itt. Ahhoz, hogy valaki a Népművészet Mesterévé váljon, ajánlások szükségesek, s általában évekig eltart a folyamat. Csibi Gyuláné esetében azonban néhány hónap elég volt, így 2015 augusztusában már kezében volt az elismerés. A folyamat elindítója Dombi Imréné, Püspökladány polgármestere volt, s a támogatók között szerepelt a Hajdú Néptáncegyüttes, sőt érkeztek ajánlások a Magyar Művészeti Akadémiáról, Hortobágy és Hajdúböszörmény önkormányzatától, valamint a Hagyományok Házától is.

Ez év februárjában pedig a Hajdú Bihar Megyei Népművészeti Egyesülettől a Mihalkó Gyula-emlékplakettet vehette át.

- Kiss Dóra -