Terelőbajnokság a hortobágyi pusztában

Hortobágy - Az eseményre az ország különböző pontjaiból érkeztek pásztorok, hogy ők lehessenek a terelés mesterei.

A hortobágyi vásártéren a Kilenclyukú híd lábánál, egy történelmi és a pásztorkultúra kiemelt helyszínén tartották a XII. Hortobágyi Pásztorok és a Magyar Hagyományőrző Pásztorkutyások találkozóját szombaton. A rendezvény leglátványosabb része a magyar pásztorok országos terelőversenye volt. A huszonkét versenyző pásztorkájával egyenként ment be a karámba, ahol tizenöt birkát kellett az akadályokon átterelni. A hangulatra sem lehetett panasz, ugyanis főtt a bográcsokban a kecskepörkölt, emellett népzene is szólt a hangszórókból.

Hagyományőrzés

Nem tagadjuk, tátott szájjal néztük az elkerített terelésre szánt pályára, hogyan is dolgozik együtt ember és állat. Az eb értette gazdája összes hívószavát: „Menj elé! Balra! Jobbra! Marad! Lassíts!”. A terelőverseny szabályai szerint tizenöt birkát kellett hét akadályon átterelni, emellett odafigyelni a 13 perces időkorlátra.

A hortobágyi hagyományőrző rendezvényen, a hungarikumnak számító pásztorkutyák bemutatása is fontos szerepet kapott. Hazánkban öt őshonos magyar pásztorkutyafajta ismert: a komondor és a kuvasz terület- és személyvédő fajták, a puli, pumi, mudi mint terelőkutyák. Az újkori, de még nem fajtának nyilvánított ebet is nagyon kedvelik a juhászok, a sinkát. A szó a hortobágyi tájnyelvben azt jelenti: sima, ezzel a szőrére utalva.

– Amiért ezt a helyszínt választottuk az a magyar pásztorkutyáknak a terelő versenye, országos bajnoksága, ahol nemcsak hivatásos pásztorok, hanem amatőr pásztorkutyások is részt vesznek – mondta Keve Gábor, a Duna-Tisza Magyar Pásztorkutyás Hagyományőrző és Sport Egyesület elnöke és találkozó szervezője. Hangsúlyozta: – A kijelölt versenypálya mellett kezdő kutyáknak, akik nem találkoztak még birkákkal, nekik ösztönpróbát is tartunk. Van egy körkarám, ahol tíz birka közé be lehet engedni a kutyát és megnézzük, hogy előtör-e belőle a terelőösztön és egybe tartja-e a falkát – emelte ki az egyesület elnöke.

Pásztorok mindenhol vannak

A Ceglédről érkezett Heczendorfer István, aki a versenyen kettes sorszámmal indult a mudi fajtájú kutyájával; név szerint, Szürke Villám úrnővel, hívón nevén Ciglivel öt éve alkotnak egy csapatot. István nem hivatásos juhász, ám szívügye a pásztorkutyák nemesítése és tartása. Úrnőt is ő tanította a terelés „tudományára”.

– A pásztorok, illetve a kutyájuk mérik fel versenyszerűen a tudásukat. Főleg a kutyának a képzésere irányul ez a verseny, hogy melyik eb, hogy tudja teljesíteni ezt az életszerűnek épített pályát. Cegléd közelében van szerencsére egy gyakorló hely, ahol azért tarják a birkákat, hogy elsajátíthassuk a terelési trükköket – mesélte Heczendorfer István.

Szigorú pontozás

A számadók asztalánál örökös pásztorok foglaltak helyet, akik a zsűrizést is vállalták. Megtudtuk, hogy kizáró ok, ha a kutya keményen fogja a juhot vagy harapja, de az is, ha nem tudja már az elején a karámból kiterelni a jószágokat.

– Nem egyszerű a pásztorok dolga, mert nem ehhez vannak szokva. De a már lement kutyákon látom, hogy mindegyikbe benne van a terelőösztön és nagyon ügyesek – mondta a zsűri egyik tagja Tóth József. Majd a pályáról beszélgettünk: – Hét akadályt kell megcsinálni, szlalompálya, szorítók és kapuk vannak, ahova például nem mindegy, hogy jobbról vagy balról tereljük be a jószágokat. Ha ezeket a feladatokat megoldják, akkor kapnak csak maximális pontot, ha nem sikerül valamelyik, akkor csökkentjük a pontszámokat – zárta rövidre a zsűritag.

A „nagy” fehér

A találkozó egyik legszembetűnőbb állata a pásztorkutyák legismertebbike, a komondor volt. Az eb gazdájától megtudtuk, hogy a húsz hónapos Aranyos névre hallgató kutya nem az egyetlen házőrzője, ugyanis Heves megyében őshonos kutyafajták tenyésztésével foglalkozik.

– A komondor a területét őrző kutya, a nyáj és a pásztor mellett tölti az idejét, de mint a feljegyzések is írják a medvével is szembe száll. A farkasok például nem ellenfelek a számára. Most már sajnos beszorultak a családi házakba és a technika fejlődésével most már villanypásztor „őriz” az eb helyett – mondta Besenyei László, ebtenyésztő.

- Nagy Dóra -