Öt év letöltendő börtönbüntetés a balmazújvárosi polgármesternek

Balmazújváros, Debrecen - Öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Veres Margitot, Balmazújváros (független) polgármesterét hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt a Debreceni Ítélőtábla dr. Elek Balázs vezette tanácsa hétfőn; K.S. vállalkozóra 1 év 6 hónap szabadságvesztést szabott ki. Az ítélet jogerős.

Az egykori jegyzőt a bíróság 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és szintén 5 évre a jogi egyetemi végzettséghez kötődő foglalkozástól is, továbbá 800 ezer forint pénzbüntetést is kiszabott rá, valamint a tőle lefoglalt személygépkocsira vagyonelkobzást rendelt el.

A vádlottak egész idő alatt tagadták, hogy bűncselekményt követtek volna el, a bíró azonban úgy látta, pusztán a vallomásaikból is lehetett következtetni a bűnösségükre.

A vád szerint a 2012 decemberében Veres Margit jegyzőként állami támogatáshoz segítette K.S. vállalkozót, akitől ezért cserébe egy autót kapott.

Másodfokon az ügy

Tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és felmentését kérte dr. Veres Margit elsőrendű és K.S. másodrendű vádlott is a Debreceni Ítélőtábla büntetőtanácsa előtt hétfőn, a hivatali vesztegetés vádjában tartott másodfokú eljárás során.

(Első fokon a Debreceni Törvényszék 2017 októberében Veres Margit elsőrendű vádlottat hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, annak végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztve, míg K. S. 1 év 6 hónap börtönbüntetését 4 év próbaidőre felfüggesztette.)

Indítványok

A hétfői tárgyaláson az elsőrendű vádlott védője kérte azon indítványok elfogadását, amit az első fokon eljáró Debreceni Törvényszék elutasított. Többek közt szerette volna, ha Lázár János (2012-ben) miniszterelnökséget vezető államtitkárt, illetve Pintér Sándor belügyminisztert meghallgatja a bíróság annak tisztázására, milyen következményekre számíthatott volna Balmazújváros önkormányzata, ha a Tiba István akkori polgármester által rendezvénycsarnok építésére kilobbizott összeget valami másra fordítják. Kérte volna a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos teljes körű dokumentáció beszerzését, és jelezte, a már első fokon a bizonyítékok közül kizárt, lehallgatott telefonbeszélgetéseken túl további bizonyítékok felhasználása is kifogásolható. Elek Balázs tanácsvezető bíró valamennyi indítványt elutasította.

Nem tájékoztatott

Az ügyész perbeszédében felrótta, hogy Veres Margit jegyzőként nem tájékoztatta az illetékes bizottságot, majd a képviselő-testületet arról, hogy a szóban forgó támogatás nem céltámogatás. Lázár János és Tiba István szóbeli megállapodása politikai kategória, nem jogforrás – jelentette ki, hozzátéve, hogy lett volna más fejlesztési feladat is, s ha arra költik a pénzt, a Belügyminisztériumnak nem lett volna indoka a támogatás megtagadására. Bár Tiba István számára hitelességi kérdés volt („amire kértük, arra használtuk”), a célzott jelleg a kormányhatározatból nem tűnik ki és a polgármester presztízse nem kötelez másokat; a jegyző a törvényességért felel! – hangsúlyozta.

Megjegyezte: annak, hogy Veres Margit kifizette az autót, nincs nyoma sem elektronikusan, sem készpénfizetés formájában K.S. cégének bevételei közt.

Következmények

Veres Margit védője komoly kifogást emelt a telefonlehallgatások miatt, többek között azért, mert a legelsőt 2012. májusában rendelték el, amikor még szó sem volt a csarnoképítésről. Tehát más ügyben indult a titkos információgyűjtés, így – érvelt – semmilyen, ahhoz kapcsolódó bizonyíték nem értékelhető ebben a perben.

Kifejtette: Tiba István csarnoképítésre lobbizta ki a támogatást, s habár a szóbeli megállapodásnak valóban nincs jogi ereje, de van következménye: ha másra költik a pénzt, mégegyszer nemigen kaptak volna!

Emlékeztetett rá: 2013-ban indult ez a büntetőeljárás, és a következő évtől a maradványpénzt elosztó kormányhatározatokban már „pántlikázzák” a céltámogatásokat, hogy másokat ne citáljanak hasonló esetekben bíróság elé. Azt is hangsúlyozta, a polgármester az, aki dönt, irányít, intézkedik, a jegyző az ő utasítására cselekszik, ügyelve a törvényességre. Veres Margit nem volt döntési helyzetben, így aztán meg sem állapodhatott K.S-sel semmiben. Egyébként pedig megalapozottan abban a hitben volt, csak csarnoképítésre használható a támogatás, hiszen a polgármester erről tájékoztatta. A bizottsági tagok maguk is utánanézhettek volna a kormányhatározatnak.

– Mikor szegi meg a kötelezettségét Veres Margit? Ha igyekszik betartani Tiba István és az államtitkár megállapodását, vagy ha megpróbálja azt megtorpedózni? – tette fel a kérdést. Elmondta, hogy több száz korábbi bizottsági jegyzőkönyvet nézett át, és ezekben az előterjesztésekkel szembeni indítvány, más alternatíva szinte soha nem volt. Azt is felvetette, a Veres Margit ellen tanúskodó önkormányzati képviselőket politikai érdek is motiválta.

Odafigyeltek volna

– Egy lehallgatott telefonbeszélgetésből tudjuk, hogy a támogatás összegét egyik vádlott sem tudta előre, s hogy cserébe mennyit használhatja majd az önkormányzat a rendezvénycsarnokot, csak a bizottsági ülésen dőlt el. Hogyan állapodhattak volna meg akkor előzetesen a feltételekről? Miért ígért volna a köztudottan kemény üzletember K.S. egy autót, ha még azt sem tudta, mit kap? – kérdezte K.S. védője. A másik ügyvédhez hasonlóan úgy vélte, az, hogy a gépkocsi adás-vételének dokumentálása meglehetősen „amatőr” módon történt, éppen, hogy életszerű, hiszen ha csalás történt volna, akkor nagyon is odafigyelnek, hogy minden törvényesnek tűnjön.

Gyanút keltő körülmények

– Önmaga a vádlottak vallomása elég ahhoz, hogy a bűnösségükre következtessünk. Abban az időszakban, amikor a polgármester K.S. érdekében lobbizik, a vállalkozó 5 millió forint kamatmentes kölcsönt ad a településvezetőnek. A jegyzőnek haszon nélkül ad el egy gépkocsit, holott K.S. nem kereskedő, sőt, még be is hozza az autót külföldről – ezek olyan előnyök az érintettek számára, ami önmagában gyanút kelt – mondta Elek Balázs bíró indoklásában. – Bár a későbbi kormányhatározatokban valóban megjelölik a támogatás célját, nem a kft-k neve szerepel azokban, mint ahogy itt sem konkrétan K.S. cégének adták. A lehallgatott beszélgetéseket nemigen lehet félreérteni, például amikor K.S. azt mondja, „ő keres rajtam”, vagy visszaosztást említ – fejtette ki.

SzT

A vád

A bíróság által megállapított tényállás szerint a másodrendű vádlott, K.S. vállakozó 2012 őszén egy rendezvénycsarnok építéséről tájékoztatta a város akkori jegyzőjét, Veres Margitot és polgármesterét, Tiba Istvánt. Megbeszélték, hogy ha a város állami forrást kap, akkor hozzájárulnak a beruházáshoz. Veres Margit arra tett ígéretet, hogy mindent megtesz az állami támogatás megszerzéséért. A kivitelező egy gépkocsit – és a vádirat szerint 5 millió forintot – ígért a közreműködésért cserébe, amiből az ügyészség szerint a jegyző 450 ezer forintot megtartott magának. Balmazújváros 2012 decemberében 450 millió forint állami forráshoz jutott. Az önkormányzat illetékes bizottsága 2012 decemberében ült össze. A tagokat a jegyző tájékoztatta a beruházásról, és azt a látszatot keltette, hogy ez céltámogatás, és a 180 millió forintot csak a csarnok építésére lehet felhasználni. Valójában a kormányhatározatban nem volt ilyen korlátozás. Még aznap a közgyűlést a polgármester hasonlóképpen informálta. Az előterjesztést megszavazták. K.S. 2013. márciusában adta át az autót az elsőrendű vádlottnak, arról fiktív adásvételi szerződést kötöttek, amelyben valótlanul tüntették fel az 1,9 milliós vételárat. Azt ugyanakkor, hogy a másodrendű vádlott pénzt is adott volna a jegyzőnek a közreműködésért, kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani.

Korábbi cikkeink:

[related-post post_id="3637789"]

[related-post post_id="3621626"]

[related-post post_id="3494695"]

[related-post post_id="3277024"]

[related-post post_id="3103218"]