A bírói munkán túl közösségi szerepet is megvalósít a Debreceni Ítélőtábla

Debrecen - Jelentős terhet vállaltak át az ítélőtábla munkatársai a fővárosi kollégáiktól, és szükség esetén újra készek rá. Interjú dr. Balla Lajossal, a Debreceni Ítélőtábla elnökével.

Újabb hat évre nevezte ki dr. Balla Lajost a Debreceni Ítélőtábla élére Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Így a 2012–2018-as ciklus után 2018. július 1-től 2024. június 30-ig ismét Balla Lajos vezeti az intézményt, mely Hajdú-Bihar megye mellett Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg törvényszékeinek fellebbviteli ügyeit is elbírálja. A régi-új elnök kinevezése kapcsán elmondta: pályázatát a Debreceni Ítélőtábla bírói kara is véleményezte és egyhangúlag támogatta. Hangsúlyozta: mivel egy elnök önmagában nem lehet sikeres, az újabb hat évre szóló megbízás egyúttal a munkatársaknak szóló elismerés is.

Hogyan összegezné az ítélőtábla elmúlt hat évét? Mit vállalt és abból mi valósult meg?

Azzal kezdeném, hogy amikor megpályáztam az elnöki posztot 2012-ben, már volt tapasztalatom a bírósági igazgatásban. 1992-től 2004-ig a büntetőkollégiumot vezettem az akkori Hajdú-Bihar Megyei Törvényszéken, majd 2004-től a Debreceni Ítélőtáblán. 2010-től 2012-ig utóbbi elnökhelyettese voltam. Amikor 2012-ben elnökké neveztek ki, a Debreceni Ítélőtábla híres volt a nagyon jó ítélkezési mutatókról. Ez egyrészt a gyorsaságot jelenti: az ügyek 70-80 százaléka beérkezésüket követően 3 hónapon belül befejeződtek, továbbá 90 százalék fölött volt a 6 hónapon belül befejezettek aránya; ezt a hatékonyságot azóta is folyamatosan tartjuk. A polgári peres ügyek valamivel lassabban haladtak, és én vállaltam, hogy ezeknél is javítjuk a feldolgozást, mostanra szintén több mint 90 százalékuk befejeződik fél éven belül. A minőségi mutatók szintén kiválóak: miközben évente mintegy háromezer ügy érkezik be hozzánk, mindössze néhány darab van köztük, melyet a Kúria felülvizsgálat során hatályon kívül helyez vagy megváltoztat. Ide tartozik az is, hogy a Debreceni Ítélőtáblán született döntések közül számos megjelenik jogi szaklapokban, különböző publikációkban, vagyis iránymutatással szolgál más bíróságoknak.

2012-ben fontos vállalás volt, hogy szeretnénk segíteni a központi régió munkáját. Ez azt jelenti, hogy a Fővárosi Ítélőtábláról történő ügyáthelyezéssel 2017 őszéig mintegy hatszáz eljárást bonyolítottunk le, jelentősen tehermentesítve ezzel a fővárosi kollégákat. Más ítélőtáblák is besegítettek, de második legnagyobbként mi vettük át a legtöbbet, és ha szükséges, újra készek vagyunk rá, bár mostanra lényegében utolérte magát a Fővárosi Ítélőtábla. A kollégákkal megbeszéltük ezt a vállalást, és az volt az elvi alapja, hogy úgy véljük, ha Budapest e téren rendben van, akkor az egész ország rendben van. Továbbá a szolidaritás motivált minket: ha segítünk másoknak, akkor várhatunk el szükség esetén mi is támogatást. Fontos, hogy mindezt úgy valósítottuk meg, hogy a Debreceni Ítélőtáblához tartozó törvényszékek jogkereső állampolgárai ne érezzenek meg belőle semmit, vagyis az ő ügyük ne szenvedjen késedelmet vagy színvonalromlást. Ehhez többek közt az kell, hogy bár a vezető beosztásban lévő bíróknak tárgyalási kedvezmény jár, azt nem veszik igénybe. Például nekem évente 5-10 tárgyalási napot lenne kötelességem tartani, de 60-70-80-at szoktam. 24 bíró van nálunk, akik 2 millió állampolgárt érintően dolgoznak, igencsak ki kell vennie mindenkinek a részét a munkából.

A bírói mellett fontos a gazdálkodási, költségvetési felhasználási feladatok ellátása is. Van valamennyi mozgásterem, ami elsősorban a takarékos gazdálkodásra irányul, az pedig gyakran sok apró tétel, például egy ablakcsere vagy egy megfelelő lámpa használatával valósítható meg. Eredménye, hogy minden évben marad pénzünk az épület karbantartására.

Az ítélkezési munkán túl egyfajta közösségi szerepet is megvalósítunk: a nyitott bíróságok program mindenkinek szól, fiataloknak rendszeresen tartunk előadást az Ifiházban az őket érdeklő témákról. Tavaly decemberben vásároltunk egy defibrillátort, ami itt az épületben van, természetesen az egész környék szolgálatára áll szükség esetén.

Úgy véljük, Debrecen, sőt az egész régió hasznára dolgozunk, nem csak az épületünkig terjednek a feladataink. Figyelemmel kísérjük a hozzánk tartozó törvényszékek tevékenységét, segítjük a munkájukat, például jogszabályok egységes értelmezésében; rendszeres szakmai programokat szervezünk. Hajdúszoboszlón évente kétszer is konferenciát tartunk, külön a büntető és külön a polgári ügyszakban dolgozó kollégáknak, ahol az aktuális problémákat beszéljük meg.

Összegezve, ami megvalósult 2012 óta: kiegyenlítetten magas színvonalon folyik az ítélkezés a Debreceni Ítélőtábla régiójában. Ezt igazolja, hogy az Országos Bírósági Hivatal számít ránk olyan kérdések megoldásában is, mint például igazgatással, ügyfélkapcsolatok elektronizálásával kapcsolatos feladatok. Én magam egy informatikai biztonsággal foglalkozó munkacsoportot vezetek.

Milyen célokat tűzött ki a következő hat évre?

Természetesen az első feladat megtartani az eddig elért eredményeket. Ezt persze mondani könnyű, de tudni kell, hogy a jogszabályi környezet folyamatosan változik, például nemrég a polgári és a büntetőeljárási törvény is megújult; és ezeket az ítélkezési munka mellett mindig tanulni kell úgy, hogy az állampolgárok emiatt ne kerüljenek hátrányba. Az ítélőtábla elnökeként fokozott felelősségem van a képzések megszervezésében, abban, hogy mire az új szabályozók hatályba lépnek, a bírók készen álljanak azok alkalmazására. Jelentős változást hoz az ügyfélkapcsolatok elektronizálása, mely már elindult, és nekünk alkalmazkodnunk kell hozzá, illetve kihasználnunk az ebben rejlő lehetőségeket. Stratégiai cél, hogy a bíróság könnyen elérhető legyen. Régen ezt területileg értették, fizikailag próbálták közelebb vinni a bíróságokat, az e-kapcsolat azonban teljesen megváltoztatja ezt a gondolkodást.

Ma már nem probléma, ha a bíróság 100 kilométerre van, nem kell az ügyfélnek odamennie, hogy láthassa a saját ügyét, belép az informatikai rendszerbe és hozzáfér az őt érintő iratokhoz.”

Ez az eljárásjogban is változást jelent: nagy lépés előtt állunk, hamarosan az egész országban, minden bírósági épületben kiépül az az informatikai rendszer, amely szükségtelenné teszi, hogy a fél megjelenjen azon a bíróságon, ahol az ügye van. Csak el kell mennie a hozzá legközelebb eső bíróság egy speciálisan kialakított helyiségébe és ott meg lehet őt hallgatni. Elő tudja terjeszteni a kérelmét vagy tanúskodhat. Az e-igazgatás a bírósági igazgatásban is meg fog jelenni, lehetővé teszi, hogy a különböző bíróságok adatait naprakészen ismerjük, vagy megnézhetjük, az egyes törvényszékekről milyen terjedelmű ügyek fognak érkezni, ezáltal tervezhetőbbé váljon a munkánk. További nagy lehetőségek vannak a digitalizálásban, például olyan fejlesztések, melyek a beszédet hangfelvételről leírják, így kiiktatva egy gépíró ember munkáját. Mindez persze nem öncélú, a gyorsabb, magasabb színvonalú szolgáltatás érdekében történik.

Mi volt a legnehezebb feladata az ítélőtábla elnökeként?

Amikor besegítettünk a Fővárosi Ítélőtáblának, meg kellett oldani, hogy sok átvett ügyet tudjunk befejezni és ezt úgy tegyük, hogy az itteni eljárások ne szenvedjenek semmilyen hátrányt. Az igazságszolgáltatás folyamatos működésének biztosítása kapcsán nehéz feladat a nemzedékváltás megoldása, és a felhalmozott tudás, tapasztalat továbbadása. A nyugdíjba menők pótlása egyébként nem csak technikai kérdés, de emberileg is megérintő elbúcsúzni tőlük. Biztató, hogy az elmúlt hat évben minden bírói álláspályázatra volt jelentkezőnk. Létrehoztunk egy rendszert, aminek lényege, hogy néhány hónapra kirendelünk ide bíró kollégákat a törvényszékekről, hogy ismerjék meg az itteni munkát, tapasztalatot szerezzenek, és mi is látjuk, ki jelenthet potenciális utánpótlást.

Nemcsak a bíróknál, hanem az egyéb igazságügyi alkalmazottaknál is felvetődnek ezek a nehézségek, de elmondhatjuk, hogy sok dolgozónk tanulmányai befejeztével itt kezdte a munkát, és azóta is itt van; és azt is láttuk, hogy akit felvettünk, mindenki megállta a helyét!

Milyen változtatásokat tervez a következő hat évre?

A leghatékonyabban akkor működik egy szervezet, ha egyszerű logika mentén működik; így jól kiszámítható, könnyen megérthető és követhető. Ilyennek kell lenniük a változtatásoknak is, melyeknek ugyanakkor meg kell felelniük azoknak az elvárásoknak, melyeket a jogszabályok támasztanak, vagy melyeket az informatikai rendszerek fejlődése eredményez, és mindemellett még a jogkereső állampolgároknak is megfelelő feltételeket teremtenek. Most alkalmazkodnunk kell a büntetőeljárás szabályainak változásához is, például emiatt megnőtt az e területen dolgozó kollégák száma, és folyik egy tervezés a másodfokon eljáró tanácsok kialakítására.

A racionalitás, a gazdaságosság, az emberi erőforrás-gazdálkodás szül logikus lépéseket, és igényel olyanokat is, amiket előre nem látunk.”

Az elkövetkező időszak egyik fontos területe a kapcsolatrendszerünk fejlesztése. Ma is nagyon jó az együttműködésünk a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karával, de ebben még további lehetőségeket látunk. Járunk ki gyakorlatokat tartani, a joghallgatók jönnek hozzánk tanulni, és van egy „jogi klinika” nevű intézményünk, aminek keretében 8-10 joghallgató fél évig ténylegesen az ítélkezéssel kapcsolatos munkát végez; tervezeteket készít, tárgyalásokat hallgat. Ezeket a tapasztalatokat szeretnénk úgy átfordítani, hogy azokat valamilyen módon az oktatásban lehessen használni, feldolgozni, illetve mind több hallgatót bevonni a programba, hiszen egy részük majd bíróságon szeretne dolgozni; így belekóstolhatnak a munkába és eldönthetik, megfelel-e nekik vagy más jogi területet választanak.

Hogyan fogja érinteni az ítélőtábla munkáját az új polgári és büntetőeljárási törvény hatályba lépése?

Az új törvények nagyon sok olyan rendelkezést tartalmaznak, melyek az eljárások gyorsításához vezethetnek, és ez a hatás nálunk is megjelenik majd. Előre azonban nem ígérünk: mi majd a decemberi ülésünkön összegezzük a tapasztalatokat, ott látjuk, ténylegesen hogyan működnek.

De sok más új rendelkezés is van bennük, mindezek hatályosulása fokozatosan jelentkezik az ítélőtábláknál, hiszen először az alsóbb szintű bíróságokon zajló eljárásokban alkalmazzák őket, nálunk majd a felülbírálatkor jelennek meg.

Hogyan látja a Debreceni Ítélőtábla helyzetét országos szinten és a régióban?

Különböző mérőszámokkal mérik a bíróságok tevékenységét, tavaly az ítélőtáblák közül a debreceni volt az első országos szinten. Szerintem azt a fajta koordinációs szerepet, amit egy regionális bíróságnak vinnie kell, azt mind az ítélkezésben, mind egyéb tevékenységünkben betöltjük. Habár az igazgatás feladatait minden törvényszék maga látja el, mégis, 2016 óta rendszeresen leülünk a törvényszéki elnökökkel informális találkozókra, ahol megbeszélünk minden olyan felmerülő kérdést, aminek megoldása előre viheti a régiónk bírósági munkáját. Úgy vélem, nyugodtan, magas színvonalon zajlik az ítélkezés a Debreceni Ítélőtábla illetékességi területén, és ez fontos az itt élő 2 millió jogkereső állampolgár számára.

SzT