Enyhítették az ítéletet az „ebesi bróker” ügyében

Debrecen - A Debreceni Törvényszék 2019. április 10-én hirdetett határozatot annak a vádlottnak az ügyében, aki 559 sértettől csaknem 2 milliárd forintot csalt ki 2011 és 2013 között.

A Debreceni Járásbíróság 2018. április 11-én 556 rendbeli csalás, és sikkasztás bűntettében, valamint 552 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek azt a férfit, aki 559 sértettől csaknem 2 milliárd forintot csalt ki 2011 és 2013 között. A bíróság halmazati büntetésként 12 év börtönbüntetést szabott ki és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Emellett a bíróság végleg eltiltotta attól, hogy gazdasági társaságban vezető, vagy felügyelőbizottsági tag legyen, és gazdasági-pénzügyi foglalkozást sem űzhet többé.

A másodfokú bíróság a szabadságvesztés büntetés mértékét illetően megváltoztatta a Debreceni Járásbíróság ítéletét, és azt 10 évre enyhítette, ami a büntetési tétel középmértékének felel meg – írja közleményében a Debreceni Törvényszék.

A tanács elnöke elmondta, hogy a 2019. március 28-án megtartott nyilvános ülésen a vádlott és vezető védője a fellebbezését kizárólag a kiszabott büntetés lényeges enyhítése érdekében tartotta fenn, az ügyészség a korábban a vádlott terhére bejelentett fellebbezését visszavonta. Ez azt jelentette, hogy a törvényszék az elsőfokú ítéletnek kizárólag a fellebbezéssel érintett részét bírálta felül, döntését pedig az elsőfokú bíróság ítéleti tényállására alapozta.

A vádlott terhére rótt bűncselekmények minősítésére vonatkozó rendelkezések megfeleltek az anyagi jog szabályainak, azokat helyesen minősítette a járásbíróság, viszont eltérően állapította meg a törvényszék a folytatólagosan elkövetett bűncselekményeket.

Csizmadiáné dr. Pethő Tímea bíró a büntetés kiszabása körében elmondta, hogy az elsőfokú bíróság helyesen értékelte súlyosító körülményként a vádlott majdnem 2 éven át tartó több gazdasági társaságon átívelő és sorozatjellegűnek tekinthető kitartó csalási szándékát, a számos folytatólagos elkövetést, a vagyon elleni, közbizalom elleni bűncselekmények többszörös, több százszoros halmazatát. A vádlott több száz sértett, részben életkezdő fiatalok sérelmére követte el a bűncselekményt, akik kezdeti megtakarításaikat bízták a vádlott által irányított gazdasági társaságokra. Volt olyan sértett, aki a gyermekei továbbtanulását, a családi otthon biztonságát kívánta volna megteremteni a befektetés útján. Számos sértett egy életen át kemény munkával megkeresett vagyonát kívánta biztonságban tudni a vádlott által irányított cégekben. A vádlott több idős korú, sőt vele rokoni, baráti, munkatársi vagy jó ismerősi viszonyban álló személyek sérelmére is megvalósította cselekményeit, akiknek bizalmával ő visszaélt. További súlyosító körülményként értékelte a másodfokú bíróság, hogy a vádlott az általa irányított gazdasági társaságokban betöltött vezető beosztásban követte el a bűncselekményeket és nagyszámú sértett anyagi helyzete, életkörülménye rosszabbodott.

A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az enyhítő körülmények közül mellőzte a bíróság azt, hogy a vádlottnak két kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, mivel a korábbi nyilvános ülésen úgy nyilatkozott, hogy helyette szülei fizetik a gyermektartás díját, mellőzte továbbá a büntetőeljárás elhúzódására utalást is. A nagyszámú sértettek okán az ügy hosszadalmas bizonyítási eljárást igényelt, az ésszerű határidőn belüli befejezés érdekében az elsőfokú bíróság minden erőfeszítést megtett és igyekezett biztosítani a károsultak kárigényének biztosítását is, ami a pertörténetből megállapítható.

Az a tény, hogy a vádlott kizárólag a Debreceni Törvényszék első nyilvános ülésének megtartása előtt ismerte be a bűncselekmények elkövetését, bánta meg tettét és kért bocsánatot a károsultaktól, csekély nyomatékkal számított enyhítő körülménynek, mivel erre a bizonyítási eljárás lefolytatását követően került sor. A vádlott büntetlen előélete súlytalannak számított, mivel K. S. hosszú időn át, sorozatban követte el a bűncselekményeket, két próbára bocsátás hatálya alatt. Enyhítő körülmény az első és másodfokú eljárás lefolytatása között eltelt 1 éves időmúlás, továbbá az elévülési időt is meghaladó időmúlás nyomatéka arra figyelemmel nagyobb, hogy a vádlott 4 évig előzetes letartóztatásban volt.

A törvényszék a feltárt további enyhítő körülményekre is tekintettel – figyelemmel a szankció szükségessége, arányossága körében irányadó bírói joggyakorlatra is – indokoltnak látta a középmértékre, azaz 10 évre enyhíteni a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát.

A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy károsultak kárigényének érvényesíthetősége érdekében a járásbíróság a büntetőeljárás keretei között mindent megtett, a sértetti jogok érvényre juttatására kiemelt figyelmet fordított a kártérítési összegek vonatkozásában, melynek eredményeként a külön polgári peres eljárást már nem kell a károsultaknak indítani.

A Debreceni Törvényszék ítélete a mai napon jogerőre emelkedett.

[related-post post_id="4186445"]

[related-post post_id="3824546"]