Kiderült, mi okozhatta a Szarvas környéki földrengéseket

Az elmúlt napokban számos megkeresést kaptak azzal kapcsolatban, hogy vajon a Szarvas környékén kipattanó események valóban indukált, emberi tevékenység által okozott földrengések lehetnek-e. Ennek kapcsán kiemelték,

– írja a beol.hu.

Támaszkodva az eddigi kutatásaikra, jelenlegi tudásukra, a következőket emelték ki: a földrengések fészekmélysége körülbelül 10–20 kilométer közötti intervallumra tehető. A kedvező állomásgeometria következtében viszonylag pontosan tudnak mélységet meghatározni. Bár a rengések magnitúdója elérte azt a határt, ami sekély mélységben akár komolyabb épületkárokat is okozhat, ezekben az esetekben nem fordult elő nagymértékű épületkár, viszonylag kis intenzitással jelentkeztek az események a felszínen, így ez is alátámasztja azt, hogy a hipocentrumok nem sekély mélységben helyezkedtek el.

Az eddig publikált vizsgálatok alapján az emberi tevékenység által indukált földrengések fészekmélysége ennél jóval sekélyebb (1,5–3,5 kilométer). A Szarvas környéki rengésektől körülbelül 50 kilométerre található legmélyebb fúrás is csak 4 kilométeres mélységet ér el, így minimális az esélye annak, hogy ez a fúrás 4-es erősségű, 10–20 kilométer mély rengéseket váltson ki több mint 50 kilométerre. A jelenlegi, csaknem tojás alakú elrendeződés is kérdéseket vetett fel. Fontos figyelembe venni, hogy a hipocentrumok lehető legpontosabb helymeghatározása egy többlépcsős folyamat. A kezdeti, publikált becslések mindig nagyobb hibával terheltek, mint a végeredményeik. A jelenleg elnyúlt, ellipszis alakú, felhőszerű képződmény az állomások geometriájából fakadó kezdeti hiba. Az adatgyűjtés és kiértékelés jelenleg is folyamatban van, hogy a legkorszerűbb számítási és hullámforma-vizsgálati módszerekkel, 3D-s sebességmodellel tudják becsülni a földrengések hipocentrumait. Általában elmondható, hogy az ilyen eseményklaszterek az obszervatóriumukban alkalmazott helymeghatározási rutin után jelentős változáson mennek keresztül. A tapasztalataik alapján ezek az események jelentősen koncentráltabban helyezkednek el, amennyiben előállnak, a végeredményeket publikálják és megosztják a közönséggel.

Az utórengések száma – eddig körülbelül 100 műszeresen detektált rengés – sem ad különösebb okot az antropogén eredet feltételezésére, ekkora rengéseknél természetes, hogy sok utórengés van. A 2011-es oroszlányi földrengést csaknem 300 utórengés követte.