Soros György támadása állhat a forintgyengülés hátterében

Március 10-én 334 forint volt az euró középárfolyama. Március 19-én már 357, egy hete pedig egy rövid időre a 370 forintot is elérte az árfolyam, történelmi csúcsot beállítva ezzel a forint viszonylatában.

Gazdasági elemző szerint a forintárfolyam nem tükrözi a gazdaság állapotát

- számolt be a Hír TV.

„A gazdasági növekedés az elmúlt években nagyon magas volt, ha lehet így fogalmazni dübörgött a gazdaság, hiszen 5%-os volt a GDP gyarapodás üteme 2018-ban, 2019-ben 5% körüli volt. Ezen túl, minden egyes mutató, ami fontos, a külföldi befektetők, pénzpiaci szereplők szempontjából, tehát az adósságráta alakulása, a költségvetési hiány, európai uniós szint alatti tartása, vagy a folyó fizetési mérleg alakulása, ide hoznám Magyarország magas exporttöbbletét is, egy előkelő klubban vagyunk, ami a kivitelt érinti, azt jelenti, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősek.” – mondta Szajlai Csaba, a Figyelő főszerkesztő-helyettese.

A szakértő hozzátette: a Magyra Nemzeti Bank kamatemelése világosan jelzi a szándékot arra, hogy a forintárfolyam rendben legyen. A jelenlegi koronavírus okozta gazdasági válság csak időlegesen bővítheti a spekulánsok lehetőségeit,

a kormány gazdaságvédelmi akcióterve pedig a forint korrekcióját fogja hozni, a 340 forintos árfolyam egy-két hónapos időtávon belül reális célkitűzéssé válhat.

Elemzők szerint a forint gyengülése mögött Soros György állhat.

A tőzsdespekuláns nagy tételben fogad a magyar fizetőeszköz gyengülésére, és ezzel maga is lefelé mozgatja az árfolyamot.

Az amerikai milliárdost nemcsak a haszonszerzés, de a politikai bosszú is motiválhatja. A magyar kormány ugyanis több fronton is ellenszegült a magát filantrópnak nevező, világboldogító programját országokra kényszerítő üzletember akaratával.

Soros György nem először spekulál egyes valuták értékcsökkenésére. Fekete szerdának nevezik 1992. szeptember 16-át, amikor az angol font árfolyama omlott össze a Soros György által vezetett Quantum Fund spekulációs támadása következtében. A határidős devizapiacon shortolt, vagyis eladási opciókat vásárolt, amivel maga is generálta annak értékvesztését, ami később pánikszerű font-eladásokba torkollt, és ez ellen még a Bank of England is tehetetlen volt. A spekuláció több mint 30 milliárd euróba került a brit adófizetőknek, Soros pedig 900 millió eurót keresett rajta.

A spekuláns öt évvel később a kelet-ázsiai valuták ellen indított támadást, aminek a következményei szintén katasztrofálisak voltak. Az indonéz rúpia értékének 80, a maláj ringit és a koreai won pedig 30-40%-át veszítette el lényegében egyetlen nap alatt. A kelet-ázsiai pénzügyi válság következményeként százmilliók szenvedték el, az elszegényedés pedig politikai forrongásba torkolt a régió több országában – emlékeztetett a műsor

Borítókép: Soros György Brüsszelben 2017. április 27-én