Üzembe helyezték az országos jégkármérséklő-rendszert

Az agrárkamara szerdai közleménye szerint

a NAK által kiépített jégkármérséklő-rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is védi.

Kiemelték, hogy idén, a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében a NAK egyedi munkavégzési folyamatokat vezetett be már a rendszer előkészületi munkái során is: a regionális telephelyeken és a generátorpontokon is szigorú, az emberi kontaktusok minimalizálását, illetve a fertőtlenítőszerek, a szájmaszkok és a gumikesztyűk használatát, továbbá a napi többszöri fertőtlenítést előíró szabályok szerint végezhető a munka. A védekezési időszakhoz rendelkezésre áll elég mennyiségű ezüst-jodid hajtóanyag, amelyből a kezdéshez szükséges tételeket a manuális generátorokkal együtt ki is szállították a kezelőkhöz.

Ismertették, hogy

a rendszer tavalyi, 169 napos védekezési szezonjában országos szinten 101 napon kaptak riasztást (átlagosan heti négy napon) a generátorkezelők.

A megyei adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye a csúcstartó, ahol 447 órát üzemeltek a generátorok, míg a legkevesebbszer, 227 órán át Győr-Moson-Sopron megyében kellett bekapcsolva tartani.

A rendszer 2019-es, második üzemelési évében a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben 13 százalék alatt maradt, míg a 2015-2017-es átlag 32 százalék felett volt – tették hozzá.

A NAK közölte:

a rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít az Agrárminisztérium, amely emellett adatszolgáltatással támogatja az elemzéseket, valamint koordinálja az együttműködést az érintett társszervezetekkel.

Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le – írta a NAK.

Borítókép: illusztráció